Nemesítés

Mióta megalkottam a magam kis hamburger buciját, azóta nyúz az én jó férjem, hogy mikor csinálok olyan klassz, csalamádés, igazi magyar hamburgert.

Aztán valahogy ez a dolog mindig halasztásra került, hol ezért, hol azért…

Majd jött Nemisbéka a maga sajtos hamburgerével és éreztem, hogy közeleg a vég. Aztán tegnap a Plusban szembe jött velem egy 98%-os marhahústartalmú hamburger pogácsákat rejtő zacskó és boldogan keblemre ölelve kipipáltam a vacsorát.

Vettem még jobb minőségűnek rémlő "lapka sajtot", egy adag hasábkrumplit és siettem haza, hogy megalkossam az amerikanizált lakománkat.

Kenyér sült, krumpli mellett a falon is folyt az olaj, szelethegyekben állt a hagyma és a többi hozzávaló, majd utolsó lépésként sült a hús, olvadt rá a "sajt".

…és meglepően finom lett. A hús veri a McDondald's-ot, de még a királyi hamburgercsárdát is.

Mára persze tetemes, vissza nem fagyasztható húsunk maradt, de ebből már nemesebb, akár porcelántányérra is érdemes étket varázsoltam.