You are here: Home > Termékekről > Magaslatok és mélységek: megszületett Pécs pezsgője, a Nadír 63

Magaslatok és mélységek: megszületett Pécs pezsgője, a Nadír 63

Múlt héten egy fantasztikus történet végéhez értünk. A Pécsi Tudományegyetem negyven évvel ezelőtt útjára indított kutatásának, nemesítésének ívére tettük fel a pontot egy olyan pezsgővel, amely a kutatóintézet egyik sikeres nemesítéséből, a Zenitből született.

A 71 évvel ezelőtt éltre hívott Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet – többek között – két rendkívül fontos feladattal bír a mai napig: egyfelől nagyon gazdag, a világ hatodik legnagyobb génbankja található itt, ami azt jelenti, hogy több mint 1500 borszőlő mintáival rendelkezik, valamint közel 300 csemegeszőlőt tart nyilván. Illetve olyan fajták nemesítésével, olyan klónok létrehozásával foglalkozik, amelyek rezisztensek, azaz ellenállnak a környezeti hatásoknak, a betegségeknek, és ezáltal lehetővé teszik a fenntarthatóbb, környezettudatosabb, sokkal kevesebb növényvédő szer alkalmazásával működő szőlészetek, borászatok létrejöttét, kiteljesedését.

A rezisztens fajok létrehozása igen hosszadalmas folyamat, a lisztharmatnak és a filoxérának ellenálló szőlők még koránt sem biztos, hogy jó ízű, illatos gyümölcsöt hoznak, a kísérletezés hosszú éveket vesz igénybe, hogy a szőlő minden paraméternek megfeleljen. De a kitartó munkának megvan a maga gyümölcse, ilyen a pécsiek számára az ősi magyar Ezerjóból és a francia Bouvierből lassan 70 éve nemesített Zenit, amely nem csak rezisztens fajta, hanem illatos, ízes alapanyag. A Zenitet előszeretettel telepítik a szőlősgazdák, és az egyetem is – a lehetőségeihez mérten – örömmel kísérletezik tovább a saját nemesítésével, figyeli, teszteli, hogy milyen italokra alkalmas ez a fajta, megpróbálják kibontani a fajta teljes aromáját.

Ennek egyik fontos mérföldköve a Nadír 63, a Zenitből készített pezsgő, amelynek bemutatóján megtudtuk, hogy a maga a pezsgő és a névadás több szempontból szimbolikus, hiszen a pezsgőkészítés több száz éves hagyománnyal rendelkezik Pécsett, már a 17. században gyártottak itt pezsgőt (Pozsony után a második magyar város volt, ahol ilyen ital készült). Ezen kívül a névadás is igazán szép, hiszen a Zenit az égbolt szemlélőhöz viszonyított legmagasabb pontja, míg a Nadír épp az ellentettje, a szemlélőhöz viszonyított legalacsonyabb pont. Ezzel az ellentéttel kívánták a borászok, az egyetem megmutatni, hogy a hegyoldalban érő szőlő milyen – mélységekbe vezető – utat jár meg, mire a pincékbe érve bor, pontosabban pezsgő lesz belőle.

pecs1_v

Az út méterekben is kifejezhető, a 63 a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének Szentmiklós-hegyi borbirtokán lévő tőkék, és az alant elterülő feldolgozó pince közötti tengerszint feletti magasságának különbsége.

A most bemutatott tétellel a pezsgő visszatért Pécsre, és nem is akármilyen formában. Az illatos, zöldes-sárga, finoman, de folyamatosan gyöngyöző pezsgőben ott a már beérett gyümölcsök zamata, körte és őszibarack sejlik fel, illetve a fajtát jellemző mangós, ananászos ízjegyek is megjelennek. A hagyományos eljárással készített pezsgőkre jellemző vajasság szintén az ital sajátja, amely szép, kerek, jól iható, könnyed kísérője lehet bármilyen nyárvégi összejövetelnek, de ünnepi alkalmakkor is megállja a helyét.

pecs2_v

Tags: , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.