Colombo, a fahéj hazája
Itt az ideje megtervezni a várva várt nagy kalandjainkat. A közeli célpontok mellett akár távolabbi horizontokra is vethetjük tekintetünket, s olyan helyekre is ellátogathatunk, amelyek régóta a kívánságlistánkon pihentek, de eddig szinte elérhetetlenek voltak. Néhányunk számára így válhat október végétől valósággá egy Srí Lanka-i kiruccanás, hiszen a KLM ekkortól biztosít közvetlen elérést Amszterdamból a sziget legnagyobb kikötővárosába, Colombóba.
Colombo színes, izgalmas hely, nevét a lombos mangófákról kapta, ma azonban nem a mangóról, hanem sokkal inkább a teáról és a különféle rizs alapú termékeiről ismert.
A város igazi homokos tengerpartos-pálmafás turistaparadicsom, ahol már az ókor óta jó néhány nemzet megfordult. A rómaiak és az arab kereskedők mellett a kínaiak is előszeretettel bonyolítottak különféle üzleteket a szigeten, majd a XVI. században, egészen pontosan 1505-ben megérkeztek a portugálok – megkerülve a Jóreménység fokot, úgy mint Vasco de Gama – Lourenço de Almeida bevette Ceylont, elüldözte az addig ott élő és kereskedő muszlimokat és felfedezte a fahéjat.
A fahéj rendkívüli fontossággal bíró fűszer volt már az ókori Kínában is, de az egyiptomiak is használták. A portugál gyarmatosítók sem örülhettek sokáig a zsákmánynak, mert a hollandok benyújtották az igényüket a szigetre és az azon termő fahéjra. A hántolt fakéregért kemény harcot vívtak, s végül a XVII. század közepén el is foglalták a szigetet, ami onnantól a Holland Kelet-indiai Társaság fennhatósága alá tartozott, s a hollandok Colombót tették meg a sziget fővárosának, ugyanúgy, ahol a XIX. század elején érkező új gyarmatosítók, a britek.
A számos kereskedőnépnek köszönhetően a mai Colombo, s maga Srí Lanka is rendkívül multikulturális, sokszínű hely, amelynek központja az erőd, e köré koncentrálódnak nem csak a kormányzati épületek, hanem a szórakozóhelyek, s az elegánsabb boltok, éttermek zöme is itt található. Az erőd jó kiindulási pont, hogy megnézzük az elnöki palotát, a portugál, holland és angol gyarmatosítás korában épült épületeket. A Queen Victoria pályaudvar mellett érdemes megtekinteni a Lighthouse óratornyot, a portugál ágyúkat is, s a Nemzeti Múzeum gazdag gyűjteményét, amely Colombo minden egyes korszakát hűen tárja elénk.
Felvehetjük az egykori gyarmatosítók ritmusát, ütögethetünk egy kicsit a több mint 100 éve működő Royal Colombo Golf Club makulátlan pályáján, felpattanhatunk egy trishaw-ra, azaz biciklis riksára és onnan vehetjük szemügyre a várost. Sétálhatunk egyet a város legrégebbi és legnagyobb közparkjában a Viharamahadevi Parkban, ahol a számos szökőkút mellett egy hatalmas Buddha-szoborral is találkozhatunk.
Szintén érdemes felkeresni a Ape Gama-t, ami tulajdonképp nem más, mint egy skanzen a város és a városhoz tartozó üdülőövezet szívében. Az Ape Gama jó képet ad számunkra az egykori Colomboról, s a helyi idegenvezetők számos történeten, anekdotán keresztül ismertetik meg velünk a helyiek kultúráját, bepillantást engednek a szigeten több ezer éve népszerű ayurvedikus gyógyításba, az ide látogatók a nádfedeles kunyhókban a helyi fűszerekkel, s a helyi kézműves hagyományokkal is megismerkedhetnek.









