Kovács Krisztián: A fény magányossága
Kovács Krisztián minden könyve kérlelhetetlen sebeket üt az olvasón. A végletekig megy, a jól ismert tereink határait feszegeti, múltat idéz, hogy a jelenünk fonákságát elénk tárja. Általam eddig olvasott könyvei is mind egy kellemes közelmúlt viaszfényéből szemlélték az emberi gyarlóságot, ebben a letisztultabb, a szocializmus zárt létezéséből fakadóan sztenderdizált tárgyi környezetben tették patikamérlegre az érzelmeket […]






