Július végén nyit a megújult Dunapark
A Pozsonyin múltja van a létezésnek. A genius loci kódolt része a ráérős nyugalomban való fogyasztás, a kulináris igény és annak kielégítésére tett minél magasabb szintű kísérlet. Helyek sora él ezzel a kereszttel és ebből a hagyományból, a Pozsonyi megköveteli a minőséget. De cserébe befogad, kánonba emel és törzshellyé nemesít.
A Dunapark a legszebb építészeti és legvészterhesebb történelmi pillanatban született, sorsát meghatározta a világ folyása és megmentette a Pozsonyi hű közönsége. Hatalmas ablakain át a Szent István parkot és a budai panorámát fürkésző kávéház az elmúlt évtizedek során szinte töretlenül megőrizte funkcióját, befogadta az ide betérőket. Otthonos terei azonban idővel megfáradtak, elkoptak, patinája elfedte egykori csillogását, magába fordult, szebb napjain merengve. Ebből az állapotból születik most újjá, igényes ráncfelvarrása nem feltűnő botox, finom kezelések során, megannyi apró változtatással érkezik újra közénk, hogy megmutassa egykori nagyságát és felvegye a Pozsonyi út mostani ritmusát.
A Hofstätter Béla és Domány Ferenc által tervezett, 1935–1936 között épült modern luxusbérház már születésekor maga volt a testet öltött nagyvárosi elegancia. A most megújult enteriőr tökéletes érzékkel egyensúlyoz a funkcionalista Bauhaus és az Art Deco örökség között: a világos, nagyvonalú terek, az íves, bársonyos ülőbútorok és a zöld növényekkel melegített, márvány- és fémhatású felületek egy olyan pesti világba repítenek vissza, ahol a környezet nem csupán díszlet, hanem a vendégélmény szerves része.
(fotó: Schumy Csaba)
A Dunaparkba betérni élmény – ígérik az új üzemeltetők, az Eventrend hatalmas gyakorlattal és szaktudással fényesítette újra a kávéházat, a valódi otthonosságot pedig a jól ismert, régi brigád jelenléte garantálja, akik betéve ismerik a törzsvendégeket és azok minden rigolyáját. A jelenben való megérkezés a múlt megismerésével, feldolgozásával és a kávéház szellemi örökségének ápolásával lehet csak teljes. Ezt a célt szolgálják majd a „mesélő asztalok”, amelyekre Bajkai Gábor executive chef kínálata kerül, aki hibátlan érzékkel ötvözte a klasszikus kávéházi hagyományokat a kortárs bisztrókonyha legjavával és vitt bele némi csavart a közel-kelet kedvelt ízeivel.
A nap a Dunaparkban gazdag reggelivel és brunch-csal indul: a maghrebi shakshuka és a házi kovászos bundáskenyér mellett az abszolút kedvence lehet a flódni french toast, amely a legédesebb, feltehetően addikciót okozó képzavar, amit valaha csak étlapon láttam.
A napközbeni étkezések terepén otthonosan mozog az omlós, fűszeres marhahússal megrakott pastrami kovászos kenyéren, a marha minden időt megkap a tökéletességhez, a húst a korianderes-mustármagos nedves pác után saját keverésű szárazpáccal kezelik, majd 72 órán át, lassú sous vide eljárás után nyilvánítják megfelelően omlósnak. Ekkor hajszálvékonyra szeletelve, forró serpenyőben lepirítják, házi jus-vel és csemegeuborkával adják végül asztalra.
Este pedig, mikor a háttérben felcsendülnek a lágy lounge és cool jazz dallamok, a kávéház igazi, hangulatos vacsorahelyszínné lényegül át. Ha nem randiról beszélünk, akkor ez az az időpont, amikor egyszerűen kötelező megkóstolni a signature Dunapark sóletet, ropogós libacombbal, benne főtt tojással, 90 Celsius-fokon, 12 órán keresztül készül a sütőben, vagy a pirított maceszgombócos vadas marhaszeletet. A kávézáshoz vagy az esti beszélgetések lezárásához persze ott vannak a desszertek is: a Dunapark Roll-ban a pastramihoz hasonlóan az újvilági street food legjava mutatkozik meg.
A Dunapark két hét múlva nyit, terein már most érezni az izgatott várakozást, remélem a vendégeivel való újbóli egymásra találás mindenki számára örömteli lesz. Amit most láttunk belőle, az ígéretes.
