A langymeleg tavaszi estében Zsófival a belvárosban barangoltunk. Egy kicsit problémás parkolást követően, a turisták közt elvegyülve jártuk a város leglátogatottabb zugait, félpucér, nyarat sejtető öltözetbe bújt angolok, svédek, németek és a környéket konok elszántsággal lakó ortodox zsidók között. A sokszínűség lenyűgöző volt, bár zajosabb a kelleténél, Zsófi meg is jegyezte, hogy furcsa városrész ez. […]
A múltkorában a padláson járva tehenes passzokba és ezer éves Szigetes újságírói igazolványokba botlottam. Emlékek, amiket szívesen őrzök és a jelek szerint a Nőknek is sikerült 4 éve azt a Sziget-hangulatot átadom, ami kora huszonéves korom óta kihajt a Hajógyári-szigetre, hol egy napra, hol egy egész hétre. A „Kell egy hét együttlétből” mára „Love Revolution” […]
Másnap egy olyan programot illesztettem az útitervbe, ami eddigi velencei útjaim során mindig kimaradt. Vendégségbe mentünk Peggyhez. A Peggy Guggenheim gyűjtemény Dorsoduro negyedben, az Accademia és a Santa Maria Salute között található, egy félbe maradt palotában, a Palazzo Venier dei Leoniban ott sorakoznak a 20. század nagyjai. Számomra a velencei művészetből nagyjából az első út […]
Velence már egy ideje a lista tetején toporgott. Három éve, az Udinéban töltött nyaralás végén már majdnem elfutottunk, tavaly a toszkán nyaralás végén Milánó csavarta el a fejünket, így Velence szépen, halkan várt a sorára. Az idei tavasz viszont neki kedvezett. Adott volt egy ocsmány, felvételivel agyonvert telünk, s az én fejemben ott zsongott Donna Leon […]
