Amikor én még kislány voltam és az Operaház az átlag számára is megfizethető volt, akkor – családi hagyományokat követve – hat-hét éves koromtól bérlettel látogattam az előadásokat. Hiába állítanám azt, hogy rögvest megfogott az opera, s tátott szájjal hallgattam Wagnert, úgyse hinnétek el. De annak ellenére, hogy nagyjából tíz éves koromig a vígoperákon és a […]
Sokszor elgondolkozom rajta, hogy milyen szerencsés korban születtem, hiszen ma már szinte mindenhol tolerálják a gyermekded lelkű felnőtteket, nem kell szigorú, savanyú álca mögé rejteni az érzéseinket, harminc-negyven-ötven évesen is vágyhatunk apró, bohó dolgokra, a társadalom már nem vet ki magából azért, mert fára szeretünk mászni vagy épp tornyokból ugrálni élemedett fejjel. Engem ez boldoggá […]
Az elmúlt években a Nők számára készített születésnapi torták tematikájában egyértelmű vezérfonál volt a mese, amiből mindig akadt egy, amit aktuálisan jobban kedveltek a többinél. Meglepő mód a Disney fémjelezte alkotások sorra megbuktak, viszont képesek voltak 8 éven át rajongani a világ legbárgyúbb pónilovaiért, akik már emberalakot is felvettek, csak ki ne szeressen belőlük a […]
Tegnap, az első tanításai nap végén a Nők csacsogva, viháncolva ültek a konyhában, meghallgattam, hogy ki ki mellé ült, ki hol nyaralt és hogy milyen pattanás is nő az új kislány homlokán. Aztán Anna előkapta a sohamegnemszűnő bürokrácia ezernyi, kitöltésre váró adatlapját, amire idén ötödjére viszem fel azokat a soha el nem évülő adatokat is, mint […]
