Nálunk – a gyerekkori élményeimből fakadóan – a Ferrero ritka és megtisztelt vendég. A nyolcvanas évekhez köthető hamvas gyerekkoromban ezekhez a mutatós, kisimogatható sztaniolba csomagolt, újra felhasználható matricát viselő bonbonokhoz nagyon nehéz volt hozzájutni, így oly hatalmas becsben tartottuk őket, ami ma már meg se próbálok elmagyarázni a Nőknek. S a matricák erre-arra felkerültek, emlékeztetvén […]
Nagyjából 10-12 éves korom óta kávézom, de soha nem a koffeinre vágytam, mindig a kávé nyújtotta élményre. Régen rájöttem arra, hogy a kávé nem azért fontos számomra, mert a benne lévő koffein ideig-óráig feljebb tekeri a szervezetemet, hanem azért, mert a kávé készítés és az elkészült kávé elkortyolása fontos szertartás. Hol társas, hol pedig afféle […]
Az utazás számomra mindig ünnep. Akár egy napra megyünk, akár hosszabb időre. Szeretek felkészülni, ízlelgetni a lehetőségeket, játszani a gondolattal, hogy mikor mit fogunk csinálni, s melyik programhoz mit szólnak majd a Nők. Az utazás adja azt a pluszt az életembe, amiért megéri még egy kicsit tovább dolgozni, ami megéri a lemondást, meg nem vett […]
Nekem az őszben a napfény és színes levelek mellett a legnagyobb kedvencem a láng. Ez lehet kályhában ropogó tűz vagy akár egy mécses vagy gyertya lángja. Valószínűleg gyerekkori emlékeim kötnek ehhez, amikor az első hidegebb éjszakákon már begyújtottunk a nappaliban lévő nagy cserépkályhába, s az én kis vaskályhámban is már vígan ropogott a tűz. A […]
