Mogyorós, aszalt meggyes kuglóf á la Ferrero

Nálunk  – a gyerekkori élményeimből fakadóan – a Ferrero ritka és megtisztelt vendég. A nyolcvanas évekhez köthető hamvas gyerekkoromban ezekhez a mutatós, kisimogatható sztaniolba csomagolt, újra felhasználható matricát viselő bonbonokhoz nagyon nehéz volt hozzájutni, így oly hatalmas becsben tartottuk őket, ami ma már meg se próbálok elmagyarázni a Nőknek.

S a matricák erre-arra felkerültek, emlékeztetvén rá, hogy Bob bácsi bécsi szállítmányában egyszer volt, hol nem volt valami nagyon finom.

Épp ezért gyermeki mód örültem a Ferrero karácsonyi ajándékcsomagjának, amelyben nem csak csoki rejtezett, hanem megannyi ötlet, hogy hogyan készíthetünk fantasztikusabbnál fantasztikusabb dekorációkat az ünnepekre. Sajnos az én kreativitásom a főzésre, sütésre és írásra korlátozódik, de Anna már nagyjából ki is találta, hogy milyen dekorral fogja díszíteni a lakást.

Azért a csokoládé kapcsán az én agyam is belódult, így, ha nem is dekoráció, de egy klassz, Ferrero-inspirálta kuglóf született és a fotón az is látható, hogy asztali dekorációként sem utolsó, ha pár szem mutatós csokoládét szórunk szét.

Mogyorós, aszalt meggyes kuglóf

20 dkg finomliszt

10 dkg darált mogyoró

1 csomag sütőpor

4 nagyobb tojás

22 dkg vaj

20 dkg cukor

7 dkg holland kakaópor

1 marék aranymazsola

2 marék aszalt meggy

1 dl presszókávé

1 dl rum

A kávét lefőzöm. A mazsolát és a meggyet egy tálba teszem, ráöntöm a kávét és a rumot. A tojásokat a robotgép üstjébe felütöm, hozzáadom a cukort és gazdag, halványsárga krémmé dolgoztatom. A lisztet kimérem, belekeverem a mogyorót, a kakaópor és a sütőport. A vajat megolvasztom.

A tojásos krémhez hozzáadom a szárazanyagokat, majd a megolvasztott vajat és az egészet – nagy, laza mozdulatokkal – összedolgozom. Végül a sűrű masszába jöhet a rumos kávé és puha aszalványok. A krémet óvatosan homogén masszává keverem, majd egy nagy kuglófformába öntöm és 190 fokon, tűpróbáig sütöm.