Mogyorós, aszalt meggyes kuglóf á la Ferrero
Nálunk – a gyerekkori élményeimből fakadóan – a Ferrero ritka és megtisztelt vendég. A nyolcvanas évekhez köthető hamvas gyerekkoromban ezekhez a mutatós, kisimogatható sztaniolba csomagolt, újra felhasználható matricát viselő bonbonokhoz nagyon nehéz volt hozzájutni, így oly hatalmas becsben tartottuk őket, ami ma már meg se próbálok elmagyarázni a Nőknek.
S a matricák erre-arra felkerültek, emlékeztetvén rá, hogy Bob bácsi bécsi szállítmányában egyszer volt, hol nem volt valami nagyon finom.
Épp ezért gyermeki mód örültem a Ferrero karácsonyi ajándékcsomagjának, amelyben nem csak csoki rejtezett, hanem megannyi ötlet, hogy hogyan készíthetünk fantasztikusabbnál fantasztikusabb dekorációkat az ünnepekre. Sajnos az én kreativitásom a főzésre, sütésre és írásra korlátozódik, de Anna már nagyjából ki is találta, hogy milyen dekorral fogja díszíteni a lakást.
Azért a csokoládé kapcsán az én agyam is belódult, így, ha nem is dekoráció, de egy klassz, Ferrero-inspirálta kuglóf született és a fotón az is látható, hogy asztali dekorációként sem utolsó, ha pár szem mutatós csokoládét szórunk szét.
Mogyorós, aszalt meggyes kuglóf
20 dkg finomliszt
10 dkg darált mogyoró
1 csomag sütőpor
4 nagyobb tojás
22 dkg vaj
20 dkg cukor
7 dkg holland kakaópor
1 marék aranymazsola
2 marék aszalt meggy
1 dl presszókávé
1 dl rum
A kávét lefőzöm. A mazsolát és a meggyet egy tálba teszem, ráöntöm a kávét és a rumot. A tojásokat a robotgép üstjébe felütöm, hozzáadom a cukort és gazdag, halványsárga krémmé dolgoztatom. A lisztet kimérem, belekeverem a mogyorót, a kakaópor és a sütőport. A vajat megolvasztom.
A tojásos krémhez hozzáadom a szárazanyagokat, majd a megolvasztott vajat és az egészet – nagy, laza mozdulatokkal – összedolgozom. Végül a sűrű masszába jöhet a rumos kávé és puha aszalványok. A krémet óvatosan homogén masszává keverem, majd egy nagy kuglófformába öntöm és 190 fokon, tűpróbáig sütöm.