Arancini

Túl a karácsonyi traktákon – amiket csak módjával vittünk véghez – megcsömörlik egy kicsit az ember. Egy leheletnyit többet ettünk, nem is túl könnyűeket, köszönhető a szezonnak, az ünnepnek.

Így aztán, ahogy lehetőségem nyílt, kicsit kilengetem a megszokásból.

Egy dél-olasz aprósággal kényeztettem a Nőket és magamat. A szicíliaiak a X. század óta eszik ezeket a hol hússal, hol zöldséggel vagy csak egyszerűen sajttal töltött rizsgolyókat.

Arancini

1 bögre rizs

egy darabka dolce gorgonzola

só

zsemlemorzsa

2 tojás

finomliszt

olaj

Egy edénybe kanálnyi olajat öntök. A rizst kicsit megfuttatom rajta, majd sózom és kétszeres mennyiségű vízben megpárolom.

A megfőtt rizst egy tálba kiszedem – annak reményében, hogy annyira kihűl, hogy káromkodás nélkül formázható legyen – majd egy tálcára kikészítem a panírozás kellékeit és a tojásokat is előkészítem.

Ezután kockacukornyi darabokra metélem a sajtot. A rizsből nagyobb mandarinra  vagy – mily meglepő – kisebb narancsra emlékeztető golyókat gyúrok, belerejtem a sajtot, majd duplán átpanírozom.

Egy bő ujjnyi olajat melegítek, ebben sütöm ki a golyókat, folyamatosan mozgatva őket.

Az eredmény kívül roppanós, belül meleg és puha és egyáltalán nem olajos golyóbis, amiben a sajt tökéletesen utat talált a rizsszemek között és kellemesen ízesíti azt.

Kifejezetten nagy sikert aratott a Nőknél.