Túrós, tejfölös pogácsa

A Nők holnap osztálykirándulni mennek, s mivel az utóbbi egy évben szinte folyamatosan az etetésükkel vagyok elfoglalva (korábban is így volt, de most az ébren töltött idejük jelentős részét az evés és a növés teszi ki), szóval most aztán felköthetem a gatyám, hogy mivel indítsam útnak a Nőket.

A csokoládés ingyombingyomok kiesnek a rostán, hiszen a vonaton, buszon csak összenyomódnak, megfolyósodott állapotukban inkább foltot hagynak, s nem alkalmasak a gyerek éhének elverésére. A különféle gyümölcs és zöldség kombinációk is eléggé nehézkesek, hiszen – a gyermeki logikából kiindulva és önmagunk gyerekkori énjét őszintén szemlélve – be kell lássuk, ezek fognak utolsónak elfogyni az elemózsiás zsákból.

A szendvicsre nagyjából ugyanaz áll, mint a csokoládéra: nem bírja a nyomást és a meleget. Nincs olyan szendvics, ami egy harmincöt kilós gyerek kitartó súlya és a nyári nap melege okozta károsodásokat túlélné. Még csak csak ok, hogy esztétikai szempontokat nem figyelembe vevő (fiú) gyerekek számára ehetőnek tekinthető az ilyen mód megviselt étel, de az sem biztos, hogy a hőkezelést és a nyomást a felvágott, sajtkrém, májkrém vagy bármi más állagváltozás nélkül kibírja.
Így aztán maradnak a jól bevált péksütemények, amelyek kellő magabiztos tartásról adtak már tanúbizonyságot a különféle strandolások idején.

Édesnek született egy – az ökörszem tésztáját alapul vevő – fehér csokoládés, vörös áfonyás buci, sósnak pedig egy nagyobb adag túrós, tejfölös pogácsa.

Túrós, tejfölös pogácsa

50 dkg finomliszt (részemről Nagyi-féle kelt tészta liszt)

12 dkg vaj

1 bő ek tejszín

1 tojás

25 dkg félzsíros túró

22 dkg tejföl

majd’ egy ek só

7 g szárított élesztő (ez volt, de 2,5 dkg friss élesztővel is jó ;))

A túrót villával alaposan megtöröm, majd hozzáütöm a tojást és a kimért tejfölt, a tejszínt és a kockára vágott puha (tényleg puha!) vajat is hozzáadom. Átkavarom. A lisztet egy mély tálba szitálom, sóval meghintem és hozzáadom a száraz élesztőt is. Ezután a túrós keveréket is beleforgatom, majd alaposan összedolgozom a tésztát. A mély tálban hagyom pihenni, letakarva, szobahőmérsékleten, tiszta konyharuha takarásában. Majd amikor megkelt, akkor másfél ujjnyira nyújtom (na jó, legyen hüvelykujj vastagság inkább) és kis szaggatóval kiszaggatom.

195 fokra előmelegítem a sütőt, s amíg melegszik, addig a kiszaggatott pogácsákat elhabart tojással lekenem. Addig sütöm, amíg gyönyörű középbarna színük nem lesz és a fenekük is megsül.