You are here: Home > Éttermekről, cukrászdákról > Dél-Amerika csak rád vár, a Dohány utcában – La Movida

Dél-Amerika csak rád vár, a Dohány utcában – La Movida

A Dohány utca vonzza az érdekes helyeket. Ebben a patinás, a belvárossal és a nagykörúttal is kart karba öltő utcában már legalább húsz éve sorra feltünedeznek olyan gasztronómiai vállalkozások, amelyeket érdemes megjegyezni, meglátogatni. A Dohány utca most a Csipkerózsika-álomból ébredő vendéglátás egy újabb – már a pandémia alatt megnyitott, de érthető okokból mégiscsak az életpályája legelején lévő – gyöngyszemének ad otthont, a Közép- és Dél-Amerika konyhájára fókuszáló La Movida-nak.

A tágas vendégtérbe lépve azonnal megcsap a hangulat. Még nincs igazából forgalom, nyitás utáni béke honol, egy-két foglalt asztal, de a pezsgés, az a semmivel össze nem téveszthető hangulat ott vibrál a falak között, megbújik a színekben, a formákban, a furcsa, kicsit esetlegesnek tűnő, de rendkívül autentikus társításokban, ahogy a tárgyak-növények összességéből létrejön az a miliő, amely beszippantja az embert, és mint egy féregjárat valahol Dél-Amerikában köpi ki.

lamo1_v

Mi is a pesti flaszterről léptünk be, de pillanatokon belül már a Costa Rica-i nosztalgia vett rajtunk erőt, egymástól függetlenül éreztük úgy, hogy a tágas tér ránk simul és valahol az Arenál-tó környékén ülünk egy bájos kis kifőzdében, lábunknál a keverék kutya, falon a helyi nevezetességnek számító lajhárok elnagyolt rajza. Persze a La Movida-ban nem egy lebuj szintjén mozognak a bútorok, a Spanyolországból érkező berendezés darabjairól süt a minőség, de az összhatás annyira tökéletes, hogy képes teljese egészében befogni azt a széles, de mégis jól definiálható skálát, amin a helyi éttermek mozognak.

lamo6_v

A választék gazdag, az étlap kellemesen tág, teret enged számtalan egyedi fogásnak, amit a kontinens kínál, és lehetőséget ad a perui séfnek, hogy a saját gasztronómiájának kincseiből is néhányat elénk szórhasson.

lamo4_v

Annával első körben két – a helyben termő gyümölcsök, a mangó és a maracuja előtt tisztelgő – limonádéval nyitunk, majd jöhet a korianderrel gazdagon fűszerezett jalapeno mártogatós, amihez nagyon finom és mutatós tortillachipsek tartoznak. Amíg mi faljuk a jalapeno-t és döntjük rá a limonádét, addig lassan megtelik a hely, spanyol szó harsan, a pincérek értőn figyelnek, koktélok születnek és a legnagyobb örömömre a szomszédos asztalnál egy parányi, három év körüli fiúcska boldogan tolja befelé az olajbogyókat.

lamo5_v

Az étlap okoz némi fejtörést. Túl sok kipróbálandó tétel van, amelyek közül most kérhetnénk be többet is, de nem vagyok híve a pazarlásnak, inkább addig sakkozunk, amíg mindenki megleli a kedvencét. Ez Annánál 2 pillanatig tart, amíg elér a grillezett polipig, itt lecövekel és bájosan néz rám, jelezvén, már csak én szerencsétlenkedem a választással. Amin nincs mit csodálni. Ott a ceviche, a rendkívül gazdag taco-választék, a tenger gyümölcsei, a roston sült húsok, a különféle falatkák, tapasok. Végül egy taco mellett döntök, amelyet bárányhússal és padlizsánnal kínálnak, joghurtszósszal meglocsolva.

lamo2_v

A várakozásaimat felülmúló adag érkezik, a friss tészta elképesztően finom, a hús omlós, jól fűszerezett, a krumplis-padlizsános alap jó hátteret biztosít neki és a petrezselyemmel finoman fűszerezett, enyhén sózott joghurt a gránátalma magokkal felteszi a pontot az i-re.

A polip rendkívül látványos fogás, az elősütött, majd meggrillezett polipkar szépségesen tekereg végig a tányéron, körülötte helyt a kap a köretek egy része, a fokhagyma alapú aioli szósz és a Kanári-szigeteken őshonos, azóta már számos más délszaki konyhában is helyt kapott chilis-fokhagymás mártás, a mojo. Frissen sült parázskrumpli teszi teljessé a fogást, valamint egy könnyed, naranccsal gazdagított, kevert saláta.

lamo3_v

A La Movida előtt szép jövő áll. A magam részéről látom a tematikus estjeit, zenével megspékelve, érzem, hogy jönnek majd a tematikus hetei, ahol nem csak egy highlight erejéig, hanem alaposan kivesézve veszi majd sorra a számára oly kedves konyhákat. A két karantén között a spanyol tulajdonosok már kísérleteztek a napi menüvel, amit a környéken lakók és dolgozók nagyon értékeltek, így remélhetőleg ez is hamarosan visszatér, és az autentikus fogások egyszerűbb, üzleti ebédre hangolt változataival is színesíthetjük a hét közbeni étkezéseinket. Addig meg repjegy helyet foglaljatok egy asztalt Dél-Amerikába, és menjetek el egy nagyszerűt vacsorázni a Dohány utcába!

Tags: , , ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.