A kényszer nagy úr, a lustaság meg talán meg egy fokkal nagyobb, arról nem is beszélve, hogy milyen találékonnyá teszi az embert. Tegnap, az előző napi maratoni befőzéstől és a hidegfronttól aléltan bármi mást el tudtam volna képzelni, minthogy elmenjek vásárolni. Az eredeti elképzeléseimnek megfelelően grízes tésztát terveztem másodiknak, elé meg menzai klasszikusként kívánkozott a […]
A hét második felében nem igazán főztem. Egyrészt eladtuk a Nőket anyának, másrészt az ebből kifolyólag létrejött miniszünidőnket nem itthon töltöttük. Ergo három napig nem üzemelt a konyha. Szeretem az ilyen szüneteket. Egyszerűen jobb utána újra fakanalat ragadni, kitalálni, hogy mi is legyen az, ami vasárnapi ebédként a családi asztalra kerül. A megálmodott csirkepaprikás után […]
A napokban a barátainkkal hosszan ejtőztünk a lakásban. Az érkező front kellően megviselt mindenkit, így a beszélgetések és a filmnézések között egy-egy Cataflam, Quarelin és némi Nurofen talált gazdára. Ebédet még volt erőm főzni, de a desszerthez inkább már a Czinielbe mentünk, majd hazafelé tetemes mennyiségű virslit vettünk és kis energiaráfordítással 8 embernek vacsorát varázsoltam […]
Na, ez az a sütemény ami nem szofisztikált, ellenben kellően gyorsan előállítható, főleg, ha az ember 4 gyereknek szeretne ebéd után valami édességgel szolgálni. A vendégeinknek ugyan nem volt túró-mérgezésük, de a lányok esetében fennállt a veszélye, hogy már a fülükön is túró jön az előző napi gombóc után. De gond nélkül megették, majd vacsorára […]
