You are here: Home > Világjáró: Belföldi & Külföldi kalandok > Albán történetek 1.

Albán történetek 1.

Lassan, lassan a férjem megérti, hogy nálunk fellelhető görög konyhánál miért játszom el mindig ugyanazt: először nagyon megörülök neki, aztán gondosan rendelek (a bajok itt kezdődnek, mert a frissen felvett ficsúrok egyáltalán nem tudják, hogy mit kínál az étterem, amelyik alkalmazza őket), aztán asztalra kerül az étel és itt ér véget a remény. Túlcizellált, ízetlen valamiket kapunk általában, ami csak halvány köszönőviszonyban van a mediterrán konyhával.
A férjem, aki most először indult meg a világnak ezen pontja felé nem értette soha, hogy miért nosztalgiázom, morgok és emlegetem sűrűn anyámmal közösen tett görög nyaralásainkat.
Aztán tegnap megértette. Az asztalunkra kerülő hatalmas adag, olajbogyóval, rendes kecskesajttal gazdagított saláta, a frissen grillezett birka egyszerre képbe hozta. Megértette, hogy nem hamis emlékek után vágyakoztam, hanem tényleg szánalmas, amit nálunk a mediterrán konyhából csinálnak. Nehéz elfogadni, hogy ez a paraszti konyha a maga egyszerűségében fenséges. Ebből nem lesz Michelin csillag, ellenben íze, illata, zamata van minden egyes falatnak.
Az meg, ahogy elkészült a vacsoránk külön élmény volt. Már Skopje-ban láttunk ilyen grillkonyhákat, de itt külön ajtós kis épületben kapott helyett a grill. A tulaj, séf egy telefonos segítségkérés után (angolul tudó ismerőse segített tolmácsolni, hogy mit szeretnénk) elvonult a hentesboltnak is elmenő helyiségbe, bárddal felhasogatott számunkra egy bár bordát meg mellédobott egy kevés belsőséget és mindezt egy grillrács közé fogatta, majd tüdeje egészségét kockáztatva bemerészkedett az eresztékein is füstöt köpködő grillházikóba és sütni kezte a vacsoránkat.
Eközben a neje megterített, elénk rakta a brutális adag görögös salátát, friss kenyeret is kaptunk, majd asztalra került Anton Dreher Olaszolrszágban készült söre, meg egy eredeti szkipetár nedü.
A hús is hamar megérkezett és innentől kezdve elégedett felhangokkal tarkítva pusztítottunk el mindent.
A férjem szerint egy darabka szemet is rejtett a grillrács, én magam nem tudom, mert a Nőkkel a színhúsokra koncentrálva faltunk.
A 4 fős vacsoránk két vízzel, két sörrel, 3 főre méretezett hússal, salátával és kenyérrel 2200 lekbe került. (1 lek=2 forint)

Mediterrán vacsora

Lassan, lassan a férjem megérti, hogy a nálunk fellelhető görög konyhánál miért játszom el mindig ugyanazt: először nagyon megörülök neki, aztán gondosan rendelek (a bajok itt kezdődnek, mert a frissen felvett ficsúrok egyáltalán nem tudják, hogy mit kínál az étterem, amelyik alkalmazza őket), aztán asztalra kerül az étel és itt ér véget a remény. Túlcizellált, ízetlen valamiket kapunk általában, ami csak halvány köszönőviszonyban van a mediterrán konyhával.A férjem, aki most először indult meg a világnak ezen pontja felé nem értette soha, hogy miért nosztalgiázom, morgok és emlegetem sűrűn anyámmal közösen tett görög nyaralásainkat.

Aztán tegnap megértette. Az asztalunkra kerülő hatalmas adag, olajbogyóval, rendes kecskesajttal gazdagított saláta, a frissen grillezett birka egyszerre képbe hozta. Megértette, hogy nem hamis emlékek után vágyakoztam, hanem tényleg szánalmas, amit nálunk a mediterrán konyhából csinálnak. Nehéz elfogadni, hogy ez a paraszti konyha a maga egyszerűségében fenséges. Ebből nem lesz Michelin csillag, ellenben íze, illata, zamata van minden egyes falatnak.

Az meg, ahogy elkészült a vacsoránk külön élmény volt. Már Skopje-ban láttunk ilyen grillkonyhákat, de itt külön ajtós kis épületben kapott helyett a grill. A tulaj, séf egy telefonos segítségkérés után (angolul tudó ismerőse segített tolmácsolni, hogy mit szeretnénk) elvonult a hentesboltnak is elmenő helyiségbe, bárddal felhasogatott számunkra egy bár bordát meg mellédobott egy kevés belsőséget és mindezt egy grillrács közé fogatta, majd tüdeje egészségét kockáztatva bemerészkedett az eresztékein is füstöt köpködő grillházikóba és sütni kezte a vacsoránkat.


Eközben a neje megterített, elénk rakta a brutális adag görögös salátát, friss kenyeret is kaptunk, majd asztalra került Anton Dreher Olaszolrszágban készült söre, meg egy eredeti szkipetár nedü.

A hús is hamar megérkezett és innentől kezdve elégedett felhangokkal tarkítva pusztítottunk el mindent.A férjem szerint egy darabka szemet is rejtett a grillrács, én magam nem tudom, mert a Nőkkel a színhúsokra koncentrálva faltunk.

A 4 fős vacsoránk két vízzel, két sörrel, 3 főre méretezett hússal, salátával és kenyérrel 2200 lekbe került. (1 lek=2 forint)

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Comments are closed.