Gluténmentes Húsvét – itt a Tibidabo Pékség szezonális kínálata
Bevallom őszintén, a világ legjobb dolga, hogy rájöttem, a glutén és én nem vagyunk egy ligába valók. Mióta elváltak útjaink az életminőségem csúcsokat dönt, de a vágyam, hogy magas minőségű, finom, a sikérnek köszönhetően rugalmas, levegős tésztákat egyek, na az, nem múlt el. Az életmódváltásom során ez az egyetlen terület maradt, amelynek gluténmentesítése során szembesülnöm kellett azzal, hogy a megszokott és negyvensok év alatt megszeretett nívót se én, se a környezetemben fellelhető mentes pékségek nem bírják hozni. Persze kompromisszumra kész voltam: a jóllétem jóval többet ért, mint siratni a buktáimat és pogácsáimat vagy keseregni a francia croissant-ok és baguette-k emléke felett, de most, hogy már másfél éve ráálltam erre a pályára, úgy éreztem, hogy ezt az utolsó apróságot is finomhangolom, megkeresem azt a helyet, pékséget, ahol képesek olyan péksüteményeket alkotni, amelyekben nincs egy szemernyi lemondás se. Tudom, süssön magának az, akinek ez a szakmája, de a család egyedüli gluténmentesen étkező tagjaként sokszor nem opció egy tálcányi mentes finomságot sütni, arról nem is beszélve, hogy sokszor idővel se állok épp a legfényesebben, és szívesen eszem étkezésenként mást és mást, ami tovább nehezíti a “tepsivel süssünk otthonra” való motivációmat és lehetőségeimet.
Néhány hete Annával egy nagyon tartalmas brunchot követően döntöttünk, úgy, hogy desszertre is szükségünk lenne, a belvárosi reggelizőből adott volt, hogy a Dohány utcai mentes kávézó, a Tibidabo felé vegyük az irányt. Imádott barcelonai célpontunk neve jó vezércsillagnak bizonyult, a diós búrkifli hamar beficcent a papírzacskóba, és mire a Rákóczi útra értünk, Anna már a szemét forgatta. A külföldi utakon már megszokta, hogy egy napig a helyi mentes lehetőségeket latolgatom és lamentálok a minőség felett, de azzal azért kivertem a biztosítékot, hogy egészen a Ferenciek teréig jóleső hangok törtek fel belőlem, minden egyes falat után és azt bizonygattam, hogy a tészta könnyű, levegős és hogy halálosan meg vagyok ettől az élménytől rendülve és hatva. Amíg ő túlélésre játszott a belváros felé sétálva, én megvilágosodtam. Úgy éreztem, hogy végre megvan az tészta-élmény, amit az elmúlt másfél évben az esetek jelentős részében hiányoltam, a kelt tészta-feeling, aminek eddig azt gondoltam, hogy kizárólag a sikér a letéteményese.
A Tibidabo több éves múlttal rendelkezik, az általunk feltérképezett kávézón kívül országos kiszállítással működő webáruházat is üzemeltetnek, azaz bárhova rendelhető, akár fagyasztva is az általuk készített pékáruk széles választéka. A húsvéti időszakot számomra már problémamentessé tették, gyors ütemben rendeltem tőlük párféle péksütit tesztre, a kétféle kalács mellé kértem egy diós bejglit is (ha már Húsvét), kosárban került az egykorvolt kedvenc tízóraim, a szilvalekváros magvas croissant, illetve fahéjas csiga is, amit egy másik városi portya alkalmával már teszteltem és kifejezetten elnyerte a tetszésemet, jó volt a töltelék/tészta aránya.
Számomra igen megnyugtató, hogy a Tibidabo saját gluténmentes üzemében készítik a péksütiket, azaz keresztszennyeződésnek esélye sincs. Életmódváltók és mentesen étkezők számára ideálisak a termékeik, hiszen nem csak gluténmentes, hanem laktóz-, szója-, mesterséges adalékanyag-, rizs és kukoricamentes is, és szintén akad jó pár vegán tétel a kínálatban. A Tibidabo péksütik szénhidráttartalma jóval alacsonyabb a normál péksüteményeknél, ami külön üdvözölendő, lévén jó ideig a mentes péksütik nem csak állagukkal tudtak csalódást okozni a fogyasztóknak, hanem elképesztő kalóriatartalmuk is elrettentő volt. Nagyon bölcsen javarészt lassú felszívódású szénhidrátokban gazdag gabonákat használnak, mint a köles és a hajdina, a rosttartalomról pedig a hozzáadott bambuszrost és útifűmaghéj gondoskodik. Most pedig kifejezetten az ünnepre hangolódva lehet tőlük előrendelni a kétféle kalácsot. Lessétek meg az oldalukat!