SHO restaurant – éled a BudaPart
A BudaPart életre kelt, az elmúlt időszakban a város új negyede szépen megmutatta magát, a gasztronómia megjelent, gyökeret vert és egyre gyakrabban vettük az irányt délnek, ha valami izgalmasra, újra vágytunk. A SHO restaurant megjelenésével ez a mágneses hatás csak tovább fokozódik, a Huszár Krisztián és Soóky Gábor nevével fémjelzett, fine dining konyha kínálatért valóban érdemes a BudaPartra látogatni.
A megnyitó előtti vacsorán ízelítőt kaptunk a menüből, a gazdag, szezonális alapanyagokra épülő degusztációs menüsor szépen megmutatta, hogy az, amit a SHO beach-en megtapasztaltunk, és amit Huszár Krisztiántól megszoktunk az itt ügyes fúzióra lépett.
A séf tálal – Huszár Krisztián – SHO restaurant
Az előételként kínált marinált pisztráng fermentált zöldségekkel kellemes és üde felütés volt, tiszta ízei, jóféle savai megnyitották a gyomrot. Izgalmas, szerethető textúrái után egy kacsa consommé érkezett elénk, amely finoman emlékeztetett a szláv konyha céklaleveseire, beltartalmát mungóbabból készített metélt adta, a cékla és a kacsaesszencia ízét koriander tette még karakteresebbé.
A fogások érkezte közt érdemes volt a látványkonyha felé is pillantásokat vetni, amíg champagne és/vagy prosecco került a poharunkba, figyelni azt az összehangolt munkát, amelynek eredményeképp szép sorban kerültek elénk az egymásra épülő fogások.
A consommé után lágy, mégis ress sült karfiolt tálaltak nekünk, mellette sajtos polentakrém várt ránk, az eddigi szinte neutrális ízek után meglepő sóssággal találtuk szembe magunkat. Már a fogások felénél jártunk és ekkor konstatáltam boldogan, hogy eddig nem okoztam gondot a konyhának, minden étel alapból gluténmentes volt, és ez a szemlélet igen dicséretes.
Sült karfiol – SHO restaurant
A marinált fogás után visszakanyarodtunk a halakhoz, lardo-fátyol alatt pihenő süllőfilé került elénk, amely egy igazán meglepő Amazake rizskásán pihent, kapros-tárkonyos vinaigrettével kísérve, wasabiana (vagy wasabinoként is ismert) salátával körítve, amely az est egyik fénypontja volt. A vizitorma jellegzetes ízét magában hordozó, roppanós, de könnyen rágható, vastag erektől mentes saláta üdesége nagyon jól illett a fogás egészéhez, az öntet savaival és a kaporral szépen harmonizált, kellő kontrasztot adott az édeskés fermentált rizshez és a szalonnával ízesített süllőfiléhez.
Süllő – SHO restaurant
A halat bárány követte, a rusztikus darabba szelt hús mellé naranccsal ízesített sütőtökpüré társult, amit csicsóka jus, shiitake gomba és némi friss menta egészített ki. Az én ízlésem itt egy leheletnyi sót hiányolt, pont annyit, ami a fogásban rejlő ízeket felerősíti, és nem elnyomja. Egyébként szépen működött minden, a tál őszies, télbe forduló hangulata jól előkészítette a desszertet.
A lila batátából készített speclik sült szilvalekvárral, Piemonte-i mogyorótörettel és citrusos kókuszhabbal zárták az estét. A télies, otthoni hangulat tovább fokozódott, némi kávéval körítve afféle comfort food-dá vált, megteremtve az a kellemes teltségérzetet, ami egy jó vacsora sajátja.
Batáta nudli – SHO restaurant
A SHO egyébként nem csak vacsorával készül, az a la carte mellett az itt élők és az itt dolgozók számára változatos ebédmenüt is kínál majd, sőt koktélozni és kávézni is megéri betérni, a hely kialakítása szorgalmazza is a SHO ilyen módon való használatát: az éttermi rész mellett hangulatos bár várja a vendégeket és az előtér tökéletesen alkalmas a reggeli elviteles kávékra, a gyors vagy kevésbé sietős kávészünetekre.
