Karácsonyi hangolódás a fürdőben

Ha nem lennének a Nők, Yolán, akinek a lábait minden séta után a fürdőben mossuk és a férjem, aki szintén nem a rend bajnoka, akkora a fürdőm egy szentély lenne. Külön polcon állnának a parfümjeim, a szérumokat este nem úgy horgásznám elő, hanem katonás rendben, a rutinnak megfelelő sorban állnának a tükör alatt, a hab- és tusfürdők nagyság szerint sorakoznának a kád szélén, puha szőnyegeken és törölközőkön lépkednék, és a sminkkészletem darabjai mind a saját neszeszeremben sorakoznának és nem a nagyítós tükröm összes felületén foglalnák a helyet (a la Zsófi).

Így azonban kisebb bajuszalatti morgások közepette a szennyesbe hajítom azt, ami oda való, az elhagyott ruhahalmokat a gyerekszobába dobom, a sminket a mosdóról lemosom, a pultról a szempillaragasztót levakarom, a kistükrömről a tusmaradványokat leszedem, no, akkor kezdődik az én időm. A puha törölközőmet előszedem, beállítom a kedvenc hőfokomra a fürdővizet, előkészítem az bőrápoláshoz szükséges kellékeimet, megálmodom a fürdőm illatát, bekészítem a megnézendő sorozatomat és visszavonulok a fürdőbe, amit álmaimban ezerszer magamra szabtam, de alapvetően van benne valami megnyugtató, hogy van ki után morogni, szennyest hajigálni és mindig lóg legalább egy vendégtörölköző a szárítón is.

Egyszóval: akkor is ha zajlik, akkor is ha zűrös, akkor is ha közös, a fürdőben nekem minden este van 10 percnyi megszentelt időm, vagy akár két Agymenők erejéig is magaménak tudhatom a helyiséget.

A tél erre még egy lapáttal rátesz, hiszen az adventben ott a befelé fordulás, a lassulás igénye, ehhez jön még az az illatkavalkád, amely oly szépen előhívja, erősíti a karácsonyi hangulatot, az illatgyertyák, aromafürdők mind-mind segítenek ellazulni, ráhangolódni az ünnepre.

Így amikor a lakást elözönlik a manók, elősereglenek az aranyló fénnyel pislákoló gyertyák és mindent elborít az ünnepi dekoráció, akkor a fürdőben is erőteljesen jelen vannak az én hangolódásomhoz elengedhetetlen kellékek.