Srí Lanka, a könnycsepp alakú ékszerdoboz
Nem is olyan régen, egy munkám kapcsán már – ha csak virtuálisan is – de egy komplett napot töltöttem Srí Lankán. Járkáltam Colomboban, néztem a tenger, a fantasztikus gyarmati épületeket, ismerkedtem a ceyloni teával és ámultam, hogy mennyi nélkülözhetetlen fűszerünk származik erről az aprócska szigetről.
Srí Lanka múlt héten újra bebocsátást kért az életembe, s egy egész délutánt betöltő esemény kapcsán újra rádöbbenhettem arra, hogy ez a viszonylag kis sziget milyen hihetetlen gazdagsággal bír, mind természetét illetően, mind pedig kultúráját. A buddhizmus bölcsőének is tartott sziget pazar zöld esőerdőivel, dzsungeleivel és homokos strandjaival minden turista álma, kis területen minden adott, lehet várost nézni, túrázni, állatokat megfigyelni vagy csak henyélni a pálmafás tengerparton, s nézni, ahol a horizont mögé bukik a nap.
S természetesen Srí Lankán jókat is lehet enni, aki szereti az indiai konyhát, az itt boldogan tesztelheti a különféle curry-ket, de a kínai konyha is igen elterjedt.
Reggelire pedig érdemes megkóstolni a rizslisztből és kókusztejből készített palacsintát, letesztelni a számunkra ismeretlen gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a helyiekhez hasonlóan – egy nap többször is – teázni, kipróbálni a messze földön híres ceyloni teát.










