Két éve ilyenkor Provence-ban élveztük a nyarat, és valljuk be, számomra meghatározó volt az ott töltött két hét. Élveztem a nyugalmat, még a tikkasztó hőség ellenére is pihentető volt csak úgy lenni, figyelni a levendulák közt dolgozó méheket, a virágokon ringó lepkéket, a messzeségben a Mont Sainte-Victoire vonulatait, hallgatni a kabócákat, lelassulni. Ez a varázslat […]
Edömérrel hat éves korunkban lettünk barátnők. Nem, hazudok. Öt évesek múltunk, amikor a Kosciuszkó Tádé Zenei Általános Iskola zene tagozatának felvételén összefutottunk: én ritmusra tapsikoltam, ahogy kell és énekeltem azt a két darab népdalt, amit megtanultam, ő bőgött. Így lettünk osztálytársnők és barátok. Gyerekkorom, fiatal felnőttkorom és jelenkorom meghatározó figurája, nem is igazán barát már, […]
Kezdhetném azzal, hogy bezzeg. Bezzeg az én időmben. Bezzeg az én időmben, amikor a Krisztina körúton dolgoztam, ha nem szerettem volna a matávos dolgozók vérét kívánó menzán enni az irodában, akkor bizony sovány választék állt rendelkezésemre. A mostani irodistákat viszont már elkényezteti a környék, számos kifőzde, étterem és kávézó közül választhatnak az Krisztinában dolgozók és […]
A koronavírus-járvány sok mindenre rávilágított, bölcsen és kristálytisztán megmutatta számos szektor gyenge pontját, többek között a budapesti vendéglátásét is, amelynek egyik komoly problémája volt, hogy csak a külföldiekben látta a potenciális vendéget, főleg a preferált környékeken. Mint az Andrássy út. Ennek a koncepciónak ment egyenesen szembe a Hoppá! Bistro, amely épp azt szeretné bebizonyítani, hogy […]
