Isztambul… az az ezerszínű, illatokkal teli felszabadult város. Olvasom Pamuk könyvét és nem értem… neki súlyos, szomorú, a birodalom emlékével terhes Isztambulja van, nekem meg egy vibráló, csodásan telített, szinte minden szempontból élhető város, a maga hihetetlen kereskedői vénával megáldott, kedélyes lakóival… Aztán ott a piac, a Galata híd lábánál…ha csak egy helyre mehetnék vissza: […]
VKOrsi ingergazdag receptjével azóta szemezek, mióta feltette…csak ugye a vérem nem hagy nyugodni, így mire oda jutottam, hogy megcsináljam, már valami egész máson járt a fejem. Legalábbis formailag. Ennek az is az oka, hogy gyerekvendégünk lesz, így valami kézzel fogható, kevéssé morzsáló alak nagy szolgálatot tesz. Csigás […]
Kérem alássan. Fél napom kompletten ráment a dologra, de megvan, megalkottam, sőt kávé mellé már meg is ettem. És majdnem olyan. Majdnem. Persze csak akkor, ha a pókhálós emlékeim között őrzött tizenéves ízmorzsák nem valami idealizált csodára emlékeznek, hanem arra a ragadósan édes, abbahagyhatatlan valamire, amiért az ember akár egy intőt is hajlandó volt kockáztatni. […]
A kelttészták és társaik hátulütője a hűtőben, pöttyös bögrében pihenő fehérjék. Mi legyen velük? Rakott palacsinta 2 tojás tej finomliszt csipet só 1 csomag vaníliás cukor cukor darált mák 4 tojásfehérje baracklekvár A tojást a cukorral habosra keverem, majd a többi hozzávalóval egy kicsit vastagabb tésztát készítek. 14-16 palacsintát sütök. Elvileg a rakotthoz elég az […]
