Az utolsó napunk reggelén, a ránk telepedő enyhe szomorúság ellen hatalmas adag english breakfast-tel védekeztünk. Összepakoltunk a holmijainkat, búcsút intettünk a kellemes kis szobánknak, majd a poggyászainkkal egyetemben elindultunk a belvárosba. Mivel délután indult a gépünk, így egy kicsit csonka fél napunk maradt még a városban. Önmagamban is hajlamos vagyok biztonsági játékos lenni, hát még […]
Harmadik napra az idő kissé megmakacsolta magát. Bár reggel még verőfényben vágtunk át a kerten, hogy a pubban elfogyasszuk a minket megillető reggelinket (az english breakfast nagyon bejött, előző nap délután ötig egy falatot se kívántam enni), de látni lehetett, hogy ez a napfény nem fogja végigkísérni a napunkat. Miután mindenki kitobzódta magát és kellően […]
A közel 11 órás alvásunkat a BBC One híradója törte meg. Pontosabban a tv, amelyik úgy vélte, hogy itt az idő felkelni és végre felfedezni a várost. A szállásunkhoz tartozó sörözőben a Nők nagyon elemükben voltak. Zsófi rögvest rárepült a cheddar szeletekre, Anna elbűvölten forgatta a piciny lekvárosüvegeket, én meg jókat mosolyogtam a nemlétező bajszom […]
A Nők eszméletlen tempóban öregszenek, erre nincs is jobb mérce, mint, hogy az eddigi pihenős nyaralásainkat felváltották a városnézések. Nem csak a lábuk erősödött meg az erőltetett menethez, hanem a szellemük is lassan olyan magaslatokra hág, ahol már képesek befogadni, feldolgozni és helyén kezelni a városok történetét, a kockakövekbe, metrólejárókba, utcasarkokba vésett történelmet és nem […]
