Azt hiszem látványosan édesszájú vagyok. Ez van. A férjem néha panaszkodik is egy sort szülőanyámnak, hogy a neje bármire képes egy szeletnyi süteményért, sőt előrevalóbb kalóriaforrásnak tekinti, mint egy szelet szalámit vagy bármilyen sós képződményt. Ezzel nem is szeretnék vitatkozni, maximum egy kósza félmosollyal elismerem, hogy így van. Most a sajttorták háza táján néztem körül, […]
Elkapott. Az erkélyről besuhanó, rozmaring bokrokon illatosodott szél, a szikrázó napsütés. Elvesztem, menthetetlenül nyaralni vágyom, tengert látni, semmittenni, várostróni, tengeren ringani. Ehelyett jelenleg a téli ruhákat száműzöm a padlásra, helyet engedve az ezerszínben pompálló nyáriaknak, a könnyű selymeknek, a szellős vásznaknak, a földigérő múltidézőknek. Közben Dalaras szól, zsályás-fokhagymás csirke ontja az illatát a sütőből és […]
Szerdán a városban jártamban betévedtem a Hunyadi téri Culinarisba és szembe találtam magam a vesztemmel. A Hershey's-nek van egy Reese's nevű almárkája, ahol az összes édesség mogyoróvajas! Kész kánaán. Kezdésnek beszereztem a képen látható, M&Ms-re emlékeztető drazsékat és azt hiszem szépen lassan az egész kollekciót lepróbálom.
A férjem szerint én vagyok a legfinnyásabb a családban. Mert nekem semmi se jó (úgy ahogy van), nem vagyok hajlandó megenni a disznósajtot, messzire lehet kergetni egy velős csonttal és a belsőségekkel sem ápolok bensőséges viszonyt. Azt kell, hogy mondjam: igaza van. Tényleg fenntartásokkal viseltetem bizonyos dolgokkal szemben. Főleg az ilyen állati cupák-eredetű ételek azok, […]
