Süteményeskönyv

Tulajdonképpen minden szakácskönyvet úgy kéne bemutatni, ahogy tegnap Bereznay Tamás tette. Egy rövid, velős, laza és kellően őszinte sajtótájékoztató után, kisvártatva a Metro Gasztroakadémiájának konyháján találtuk magunkat, ahol a könyvben is szereplő egyik recept alapanyagai, habüstök, kötények vártak ránk, s a feladat, hogy főzzük meg a könyv 168. oldalán található túrógombócot.

A gombóc készítése közben persze nem mereven a könyvre koncentráltunk, szerteágazó beszélgetések folytak, Tamás vevő volt minden egyéni elképzelésünkre, sőt az ő bátorítására vadabbnál-vadabb gombócolásba kezdtünk.

Töltöttük, forgattuk, ízesítettük, de akármit is csináltunk vele, a Tamás által megálmodott, egyszerűsített gombócrecept kiállta a próbát: egyben maradt, remegősre, könnyűre főtt.

A könyv hitelesítése ezennel megtörtént.

A Süteményeskönyv nem új termék a piacon, de az utánnyomás tervezgetése közben annyi mindenben módosult az előző kiadáshoz képest, hogy szinte újként tekinthetünk rá.

Változott a képanyag, amely hangulatában erősen meghatározza a könyvet, szellősebbre, elegánsabbra tördelték, s egy új fejezettel is bővült a könyv. Az eddigi desszert alapanyagokra hangol tagolás megmaradt, de újabb elemmel gazdagodott, a gesztenyével, amely így karácsony közeledtével igazán aktuális.

A Süteményeskönyvet kezdő háziasszonyoknak, édesszájú, konyhától nem ódzkodó férfiaknak, nagyobbacska kamaszoknak és gyakorlott, de a sütemények terén még fejlődni vágyó nőknek ajánlom. A receptek jól követhetőek, a képi világ nem hamis, nem tökéletes, a könyv lapozgatása közben valódi, házi desszertek képeivel találkozhatunk, nem agyonretusált csodákkal, amelyek láttán a maradék önbizalmunk is elpárolog.

Szép, kedves, mosolyogtató könyv (persze, hiszen süteményekről szól! :)).

Néhány kép a tegnapi közös gombócolásról:

(a képekért külön köszönet Gabojszának)