Rozmaringos csirkecomb, szőlőmártásban

Szeretem a szőlőt. De főzni valahogy nem nagyon sikerül vele. Túl sok a magja, kemény a héja, egyszóval nem a legideálisabb alapanyag. Ennek ellenére izgat. Süteménybe már próbálkoztam vele. Összeházasítottam szilvával, egész szép eredményt kaptam. Aztán tegnap eszembe jutott, hogy mártásként viszont már ettem, nem is olyan régen és úgy milyen finom volt. Gyorsan el is mentem beszerezni egy kevés szőlőt. A saszlát eleve kizártam a versenyből, inkább nagyszemű piros és fehér szőlőt vettem, ami később remek választásnak bizonyul.

Egy ideje már rájöttem, hogy számomra a csirke legehetőbb alkotóeleme a combja, annak is a felső része. Így aztán, ha egy mód van rá, akkor ebből dolgozom. Szerencsémre most is találtam egy nagyobb adagot a mélyhűtőben, ami tökéletes alapnak szolgált a mártásomhoz.

Rozmaringos csirkecomb, szőlőmártásban

7-8 csirke felsőcomb, filézve

1 nagyobb fürt nagyszemű fehér szőlő

1 nagyobb fürt nagyszemű piros szőlő

1 marék mazsola

2 tojássárgája

5 dkg vaj

3-4 tk méz

őrölt szerecsendió

őrölt fahéj

csipet só

3 dl tej

morzsolt rozmaring

A csirkecombot kifilézem, tálba teszem, majd rozmaringgal, sóval meghintem és egy kis olajat öntök rá és hagyom 3-4 órát a hűtőben pácolódni.

Grillrácsos tepsire teszem a húsokat és betolom a 200 fokra előmelegített sütőbe. Amíg sül, megcsinálom a mártást.

A vajat megolvasztom, hozzáadom a mézet. Beleteszem a mazsolát, majd a félbevágott kimagozott szőlőt. Tejet öntök hozzá, fűszerezem, sózom, majd a tojássárgákat is a szószhoz adom és lassú tűzön hagyom, hogy besűrűsödjön.

Rizzsel tálalom.