Marina Sztyepanova – A kert

Marina Sztyepanova A kert című regénye megragadó, buján sarjadzó, bonyolult regény, amelynek rétegei a matrioskához hasonlóan bomlanak ki. A 19. századi Oroszországban játszódó történet középpontjában az arisztokrata Borjatyinszkij család áll, de a történet igazi főszereplője maga a kert: egy élő, lélegző tér, amely biztonságot menedéket nyújt, táplál, de közben foglyul is ejti a szereplőket.

Az egyéni látásmód a regény struktúrájából is jól látszik, a tagolás, a folyamatosan váltogatott nézőpontok és az idővel való képlékeny viszony nem könnyíti meg az olvasó dolgát, de akit elkapott a történet sodora az szépen és szinte automatikusan illeszti össze a puzzle-darabokként elhintett morzsákat, teszi helyükre térben és időben az újabb és újabb elemeket, amelyek használata Tolsztoj és Csehov orosz irodalmi hagyományát idézi. Sztyepanova prózája gazdag és szuggesztív, élénk színekkel, aprólékosan, de mégis dinamikusan festi meg a szereplőit, teszi élővé a környezetüket. Leírásai olyan részletesek, hogy az olvasónak nincs más lehetősége, mint teljes valójával alámerülni az általa teremtett világban.

A kert központi motívumként szolgál, egyszerre szimbolizálja a paradicsomot és a csapdát. A szépség és a nyugalom helye, de képes tükrözni a szereplők belső ellentmondásait, rávilágítani a társadalmi különbségekre, formálja a benne élőket és az olvasókat. Sztyepanova összetett elbeszéléseiből egy izgalmas, sodró, részletgazdag, velejéig orosz regény született, ahol a kert köt össze mindent, a kert határozza meg a mibenlétet. Az igényes prózájú mű nem adja könnyen magát, de minőségi élményt nyújt.