Jegyzetek és kotyvasztás

Csavarogtunk…Aztán előre nem egyeztetett programként betévedtünk a Kossuth Lajos utcai Auguszthoz és kissé megrökönyödtem. Az árak az egekben, a süteményekhez akár nagyítót is biztosíthatnának…Pedig régi motoros vagyok Auguszt-ügyben. Kezdjük ott, hogy krisztinavárosi lányként eleve úgy nőttem fel, hogy a Déryné az bizony egykor Auguszt cukrászda volt, s hogy az a tündéri házaspár, aki most látástól dolgozik a Fény utcában, anno sokkal elitebb módon űzte ilyen magas fokon a cukrászatot.

Aztán jött a fiú a Fény utcába, lány a belvárosba, nyílt egy háznyi a Farkasrét sarkában…és úgy mentek össze az adagok és kúsztak az egekbe az árak….de hogy 500 forint egy mignon méretű süti….Nem vágyom a Mozart brutálédességeire, de itt minimum kettőt kell rendelnem, hogy érezzem cukrászdában jártam.

Egyébként a hely hangulata kellemes, a kiszolgálás közepes (Anna lányom sütijét lazán elfelejtették és szegénykémnek nyúlt ám a képe, mikor már mindenki ismerkedett a választottjával, ő meg csak várt és várt….hiába), de a tulajdonos (egyik lányunoka) figyelmessége jóleső.

A desszertek amúgy ízletesek, bár az általam választott New York fantázianevet viselő sütemény tésztarétegén pihenő gránátalma "krém" kissé túl fagyos volt.

Nos, miután jól megkritizáltam az Augusztot, előhozakodom a világ legprimitívebb édességével. Egyszerűsége ellenére nagy kedvenc. Főleg a férjem szereti, így alapvetően fehércsokival szoktam elkövetni, de azért készítettem egy pár narancsos-étcsokis verziót is.

Rizscsókok

50 gramm puffasztott rizs

20 dkg csokoládé

A csokoládét gőz felett megolvasztom, összeforgatom a rízzsel és sütőpapírra kanalazva hagyom kihűlni.

Nagyon finom…..