Itt az idei húsvéti trend: falatnyi és nyomtatott édességeket hoz majd a nyuszi
Magyarországon évente és fejenként átlagban 10-11 kilogramm édességet fogyasztunk, és ebben a kosárban a csokoládé mintegy 3 kilogrammot nyom. A lakosság harmada (33 százaléka) naponta, közel fele (45 százaléka) hetente fogyaszt édességet. Csupán a megkérdezettek 6 százaléka mondja, hogy nem eszik édességet.
Ugyanakkor a válaszadók mindössze negyede (24 százalék) vásárol tudatosan, 28 százalékuk bevallottan impulzusainak enged, amikor édességre költ. A fogyasztók fele (49 százaléka) ezzel együtt a minőséget keresi, és csupán 14 százalékuk ismeri be, hogy az alacsonyabb ár alapján dönt, több mint harmaduk (37 százalékuk) pedig váltogatja ezeket a szempontokat.
A vásárlók kereken háromnegyede a cukorral édesített, több mint fele (54 százaléka) a nem mentes termékeket keresi. A megkérdezettek negyede választ cukormentes, illetve édesítőszeres, 16 és 10 százaléka pedig laktóz- vagy gluténmentes termékeket.
Nem mondható, hogy válogatósak lennénk, ami az összetevőket illeti. A válaszadók csupán egy harmada (34 százaléka) mondta, hogy a természetes alapanyagokból készült termékeket részesíti előnyben, kétharmaduknak ez nem fontos. Túlnyomó többségük (80 százalékuk) döntését a termék fenntarthatóságáról tájékoztató tanúsítványok megléte vagy hiánya sem befolyásolja, mivel a vásárlók sok esetben ezek tartalmát sem ismerik.
Szőke csokoládé és édességnyomtatás
Miért kedveljük ennyire az édességet? Erre a kérdésre a táplálkozástudomány szemszögéből adott evolúciós magyarázatot előadásában Antal Emese, a TÉT Platform Egyesület dietetikus-szociológus szakmai vezetője. Az édes ízzel ugyanis már születésünktől fogva a jól hasznosítható, szénhidráttartalmú energiaforrást azonosítjuk, amelyet biztonsággal fogyaszthatunk, így nem véletlen, hogy végigkíséri az életünket. Bár egy friss kutatás szerint az édes ízt kedvelők száma az életkor előrehaladtával és az iskolai végzettség emelkedésével csökken, és a városlakók körében is kisebb arányú.
Az édesség innováció három fő trendjét az egészséges – funkcionális, mentes és energiacsökkentett – termékek térnyerése, a különleges ízek, például a szőke, azaz karamellizált fehércsokoládé megjelenése, valamint az olyan gyártási csúcstechnológiák alkalmazása mutatja, mint a 3D nyomtatás. A tudatosan táplálkozókra gondolva a gyártók a termékek újszerű kiszerelésével is kísérleteznek. A hazai piacon pár éve jelentek meg a harapásnyi méretű (bite size) édességek, és a felmérés során begyűjtött válaszok alapján a fogyasztók ötöde (21 százaléka) már ezeket is keresi az üzletekben.
Vásároljon a lakosság kicsi vagy nagy csomagolásban, a magyar édességgyártók idén ismét is stabil húsvéti keresletre számítanak, akárcsak tavaly, amikor a 2020-as, járvány miatti megtorpanást követően újra magára találat az édességpiac – mondta Sánta Sándor. A fogyasztás mennyisége 900 tonna körül alakulhat, értékben pedig 10 százalékos forgalombővülést jeleznek előre a kereskedők a tavaly tavaszi, ünnepi időszakhoz képest.
Az előrejelzés és a tervezés azonban már régen volt ennyire nehéz. Bár a világjárvány visszahúzódott, az orosz-ukrán háború hatásai, az ellátási láncokban jelentkező fennakadásokkal, a kereskedelmi korlátozásokkal, az elszabadult árakkal és inflációval, az ingadozó árfolyamokkal együtt komoly kihívásokkal szembesítik az iparág szereplőit, akik a termelésben már a karácsonyra készülnek, hogy novembertől elegendő csokimikulás és szaloncukor kerüljön az üzletek polcaira, és a weben árusítók raktáraiba.
