Zsigerből főzés

A napokban több érdekes beszélgetésnek voltam részese, s majdnem mindegyik érintette a konyhát és a főzést. Beszélgettünk az egyre szaporodó gasztroblogok mögött húzódó okokról, a családi tudásanyag generációk közötti elkótyavetyéléséről, az egykor oly természetes, ma már extra program számba menő közös főzésekről. Ahogy leülepedtek bennem a hallottak és a saját szavaim, úgy formálódott az alábbi írás.

Nagyanyáink még a családi házban és háztartástan órán sajátították el a varrás-vasalás-főzés fortélyait, aminek otthon már gyerek korukban is sok hasznát látták, hiszen a különféle – a mi életünket megkönnyítő – kütyük nélküli világban nekik is ki kellett venni a részüket a háztartási feladatokból. Egyszerűbb vasalások, varrások mellett a kuktai tisztség is a családok kiskorú tagjaira hárult, akik ebben a szerepkörben elsajátíthatták a házvezetés és a főzés minden csínját-bínját.

Manapság, amikor se idő, se tér nincs a klasszikus családmodell újrateremtésére, s az elvárásoknak való megfelelések mellett már kevés idő jut a főzéshez hasonló dolgokra, most újra értékké vált a közös alkotás ezen formája. De már hiányoznak az alapok. A most háztartást vivő nők jelentős része saját bőrén tapasztalta meg, milyen feladatokkal és buktatókkal is jár ez a szerep, s már főzni sem úgy tanult – szinte zsigeri mód – ahogy a nagyanyái.

Ám a közös munkában megbújó idill újra életre hívta ezeket az anya-gyerek együttléteket, együtt főzéseket, csak ma már egyfajta extra programként iktatódik a mindennapokba és nem annak szerves részeként működik.

A gyerek közös főzésbe való bevonását érdemes óvodás kor környékén kezdeni, amikor már aktívan közre tud működni. Fontos, hogy az első közös főzések alkalmával ne vacsoravendégeknek próbáljunk meg rekord idő alatt extra fogásokat elkészíteni. Inkább találjunk egy békés időpontot, készítsünk valami egyszerűt és ne tűzzünk ki célokat, ha csak azt nem, hogy jól érezzük magunkat mi is és a gyerek is.

Ehhez nagyon jó kiindulópont egy közös kekszkészítés. Az általunk kimért alapanyagokból készülő tészta összegyúrását a szorgos kezekre bízhatjuk, s ha mindezt saját kötényben teheti, a kis kuktánk, még lelkesebb segítségünk lesz. A saját eszköztár persze nem kell, hogy egy kötényben kimerüljön. Lehet kapni kicsi sodrófát, különféle – a gyerekek kezére álló – sütőformákat, habverőt és a kiszúróformákból is válogathatunk kedvünkre. A lányok kedvelik a mesefigurás, állatkás kiszúrókat, a fiúk számára meg autós és vonatos szettek is kaphatóak.

A közös sütögetéshez nagyon jó alany a muffin, amit egy kis közösen összeállított vajkrémmel cupcake-ké is varázsolhatunk. Ezekhez a süteményekhez érdemes különféle dekorelemeket beszerezni. Cukorpillangót, gyöngyöt, csokoládéforgácsot, marcipánt. A kész alkotások ezekkel történő kidíszítését nyugodtan a segédeinkre hagyhatjuk. Ha kevésbé ételszínezékben gazdag kiegészítőkre vágyunk, akkor aszalt gyümölcsöt, magvakat, mazsolát adhatunk az ifjúságnak. Ezek egy jelentős része persze soha nem kerül az említett süteményre, de ezzel számolni kell és ennyivel több alapanyaggal készülni.

A desszerteken kívül készíthetünk különféle krémeket, amiknek kikeverése szintén a segédeink feladata lehet, valamint a kelt tészta esetében is kamatoztathatjuk kiszúrói képességeiket. A nagyobbak kezébe jól áll a hámozó, sőt a palacsintakészítésben is szinte minden gyerek jeleskedik, ha hagyják a kísérletezgetni a tészta levegőben történő megfordításával.

Ahogy nőnek a gyerekek és beleszoknak a közös főzés ritmusába, úgy válhat ez a közös játék egy kissé feladattá is. Ahogy elvárjuk a nagyobb gyerekeinktől, hogy rendet tartsanak a szobájukban és eljön az a kor, amikor a porszívót is csak bekészítjük az ajtajukba, úgy a főzésben is az önállóság felé terelhetőek. Ehhez persze nem elég, ha csupán nagy ritkán játszunk egy kicsit a krémre tehető színes pillangókkal. Ehhez arra van szükség, hogy a gyerek a szülőkkel, nagyszülőkkel rendszeresen együtt legyen a konyhában, amikor készül az étel s néha a bevásárlásainkat is figyelemmel kövesse, látva, hogy milyen elvek mentén választunk egy-egy termékkörből, milyen ételekhez milyen alapanyagokra van szükségünk.

Nagyobbakkal elkészíttethetünk szószokat, egyszerűbb fogásokat, krémleveseket, olyan ételeket, amik elkészítése rutinfeladattá válhat. S mindeközben megtaníthatjuk nekik az alapanyagok fontosságát, rászoktathatjuk őket az egészséges ételekre, a fűszerezésre.

Így, ha később – felnőtt korában – szemben találja magát a nokedli sűrűségű tészta fogalmával, lesz olyan képe a múltból, amelynek felidézésével pontosan tudja, hogy milyen lusta lassúsággal folyik le a jó állagú tészta a fakanálról.

Ez a közös főzés eleinte talán megterhelő a szülő számára, hiszen lassabban halad s talán az eredmény is elmarad a megszokottól, de később partnerévé válhat a gyereke a konyhában s majdan a saját háztartását, konyháját is képes lesz zsigerből eligazgatni.