Szalajka-völgy

Az elmúlt hetek egyik kisebb kirándulása Bélapátfalvára, a Szalajka-völgybe és Noszvajra vezetett. Az idő kedvezett nekünk, meleg volt ugyan, de nem fortyogó hőség, így az erdő mélyén, patakparton való sétához tényleg ideális volt.

A napot a Bélapátfalvi apátságnál kezdtük. A sok albán rom megtekintése után, a Nők fellélegezhettek, hogy egy egészen egyben lévő templomban tettünk látogatást. Szépen kívül-belül körbejártuk, a bélletes kapuzaton keresztül a templomba jutva donga- és keresztboltozáson merengtünk, megvitattuk, hogy mitől rózsa is az az ablak, meg megpróbáltam elmagyarázni, hogy vált egyszerre az ellenségtől rettegő, lőrésablakos templomkat építő emberiség a fény megszállottjává. A rögtönzött művtöri óra után még élveztük egy kicsit a falakból áradó nyugalmat, majd elindultunk a tervezett célállomásunk felé.

Szilvásváradon először a kisvasúttal felvitettük magunkat a végállomásig, majd a népes kirándulótömeget követve kényelmesen lesétálunk a patak mentén. Igazi zakopanei fílingem volt. A hely, a sok kiránduló, a holfüstölőktől jövő illat annyira nosztalgikus hangulatba ringatott, hogy személy szerint nekem többet adott a Szalajka-völgy önmagánál.

Séta közben, a pisztrángos medencék mellett vettünk némi füstölt pisztrángot, majd Pali bácsi pisztrángtanyáján alaposan beebédeltünk sült pisztrángból. Zsófi még mindig nem halbarát, de Anna gond nélkül bevágott egy egész halat, bőröstül, mindenestül. Ezután autóba vágódtunk és a Milleniumi kilátó igensok lépcsőjét megmászva egészen a Tátráig is elláthattunk volna, ha kevésbé párás időben keveredünk arrafelé. Így csak a lipicai-ménes gyakorlóterét és környező vidéket szemlélhettük.

A völgybe visszatértünk után, Eger felé vettük az utat. Úgy terveztük valahol keresünk egy cukrászdát, iszunk egy jó kávét, de aztán egy Noszvaj feliratú táblának köszönhetően a Nomád hotelben kötöttünk ki. Igaz, a szálló nem üzemel a la carte étteremként, de személyes varázsomnak, a sok közös ismerősnek, valamint Bari tökéletes háziasszonyi mivoltának köszönhetően csodás, süteményben gazdag késődélutánt töltöttünk a szálloda kertjében.