Nyár, blogszületésnap, miegymás

Mióta visszaérkeztünk Albániából igen sok minden történt. Tudom, tudom, a blogon ennek nem sok nyoma van, pedig a napjaink jelentős része gasztronómiai vonatkozásban sem volt elhanyagolható.

Első körben megdöntöttem az egy hét alatt főzött ételek házi rekordját. Nagyjából harmincféle fogás készült, sokféle leves, főétel és desszert formájában, amiket azután elszállítottam a stúdióba, hogy az októberi, novemberi és decemberi magazinokba majd elkészülhessenek a kivágható, gyűjthető receptek.

Amikor nem ilyesmikkel voltunk elfoglalva, akkor farigcsáltuk az őszi Finomániát, illetve jöttünk-mentünk, ettünk a Nőkkel.

S eközben végre valahára az összes vizsgát is letettem ahhoz, hogy sofírozhassam a két hét múlva iskolássá váló Nőket.

Anno, amikor négy éve belevágtam a blogba, a Nők még csak épp ohodáskorúvá váltak, s most 2-3 hete már mást sem csinálunk, csak készülünk az iskolára. Ikeát járunk, széket szerelünk, füzetborítókat veszünk, vignetták fölött és csomagolópapírok között mélázunk.

Nagyon gyorsan múlik az a fránya idő…

Megfáradt plüssállatok a noszvaji Nomád hotelben