Zsófi és a hal(konzerv)

A Nőknek a halakhoz való viszonya mostanában sokszor beszédtéma. Anna mindig is elkötelezett híve volt az édesvizi és tengeri mindencsodáknak, míg Zsófi számára örökös veszélyforrást jelentettek a szerkezeti felépítésükkel. A halakban rejtező szálkák eléggé letálisnak tűntek számára ahhoz, hogy teljes mértékben kerülje a halfogyasztást.

Aztán – ahogy az lenni szokott – elkezdte irigykedve nézni a megbonthatatlan hal- és halkonzervevő apa-lánya duót és szépen lassan odamerészkedett a paradicsomfoltokkal, kicsit megégetett pirítósokkal tarkított reggelizőasztalhoz, s oly annyira a team részévé szeretett volna válni, hogy rákapott a halkonzervre. Persze a kellő ideológia is megszületett a döntés mellé: a halkonzerv a Múlószőke szerint egyáltalán nem hal, hiszen nem merednek benne az irreverzibilis zsófikárosodás okozására alkalmas szálkák, ergo ehető.

Azóta hétvégénként a trióvá nemesedett társaság nagyobb mennyiségű üres és cseppet olajos pléhdoboz felhalmozására képes, egy-egy reggeli alkalmával.

Ezen felbátorodva a tegnapi vacsora is ilyen ehetően szálkamentes hal alapokon nyugodott.

Lazackrémes spagetti

35 dkg spagetti

1 kis üveg lazactörmelék

25 dkg krémsajt

só

őrölt fehér bors

1 fej brokkoli

A brokkolit apróbb rózsákra teszem és kevés sós vízben fedő alatt párolni kezdem. A spagettit sós vízben szintén elkezdem főzni. Egy harmadik serpenyőbe beleborítom a krémsajtot, olajjal egyetemben hozzáadom a lazacot, majd egy kevés borssal fűszerezem és kicsit összerottyantom. Mire kifő a tészta, addig kellően megpárolódik a brokkoli és már csak tálalni kell egy kis reszelt sajttal megbolondaítva. A borzasztó színéért az asztalra kerülési rekordsebesség és az íze kárpótol.