Öregszem :)

Pont egy éve.

S mintha az ikres anyák
megérezték volna… a tegnapi "Mit főzünk" topik beírások közül
szemeznék:

ttt: gyümölcsös
clafoutis

„Mirelle!
Drukkolj
!
sütöben a "Gyümölcsös clafoutis"-od a recepted
alapján. „

Eszter: meggyleves

„Mirelle,

a
meggyleves tejszínnel egyenesen isteni!
Eleinte csak sima
habarást csináltam belőle, aztán egyszer gondoltam egyet és
mielőtt beöntöttem a habarást a levesbe, kicsit felvertem kézi
habverővel.
Fantasztikus lett!! 3 liter elfogy egy nap alatt
simán.”

Debyand: lawrence
csokitortája

„Nálunk ma pirított
krumpli volt, a múltkori grillezésből megmaradt bepácolt
tarjával, ill karajjal, uborkasaláta, és Mirelle féle "Lawrence
Csokitortája" (ma jött az első vendég Ákos és Örs
szülinapot köszönteni) „

Anique: szilvás pite

„Megsütöttem Mirelle
szilvás pitéjét, mondjuk többnyire ringlóval, mert abból volt
itthon rengeteg.
Jelentem isteni fincsi lett!!!!! „

Szóval ezért érdemes.
Ezért is, meg a világ összes pontjáról jövő, visszatérő,
kommentelő, csendben recepteket jegyzetelő olvasókért, a megszerzett, újrafelfedezett barátokért….

A miértekről és a
hogyanokról már írtam a 200. bejegyzésre meg a Yum-yum kapcsán született posztomban, de pont a napokban jutott eszembe, hogy
annak idején, amikor körvonalazódott a szülői házról való
leválásom, a lakásnézegetések mellett, egyetlen egy dologgal
voltam elfoglalva: összevásároltam mindent a leendő konyhámba.

A
lányszobám egyik felét egy idő után dugig tömött ikeás
szatyrok kezdték ellepni. Bennük minden, amire szükségem lehet,
reszelő, dugóhúzó, szűrő, késkészlet, minden. Aztán a Sors
úgy hozta, hogy nem lett szinglilakásom, viszont a férjemmel az
összeköltözésünk után, ha bútorunk nem is, de egy tökéletesen
berendezett konyhánk lett.

Mert ami fontos…

Szóval ezennel egy éves lett a blog és vele én is. Nem hittem volna, hogy így fog kanyarodni az oldal élete, hogy ennyi mindent eszünk és élünk meg, sőt az elején azt se gondoltam, hogy az  életem aktuális és örök főszereplői ilyen kézen fogható valójukban fognak átcsúszni a blogra. De a Nők a jelek szerint feltartóztathatatlanul masíroznak a világhír felé. 😀