Ezt is megértük. A Nők óvodába mennek. Van bennem némi félsz, talán a saját kevéske rossz emlékem miatt, de a hét eleji ovilátogatás, a Nők lelkesedése kezdi elhitetni velem, hogy akár még jó is lehet. Azt azért eltúlzott bürokráciának tartom, hogy a szezonális versek megtanítására projekttervvel kell az óvónőnek előállnia, de ez egy ilyen […]
Talán a 200. posztban, talán másutt is, meséltem, hogy anyám csodálatosan és gazdagon főz, olyan ízanalitikával rendelkezik, ami párját ritkítja, ergo nálam a főzési mércén igen magas helyet foglal el. Épp ezért, mostanában nagyon jó érzés, szinte egekbe emelő, hogy ha nálunk van, akkor papírt és tollat kér, majd kérdőn rám tekint, várva azt […]
Anna ma reggel főzött. Kihozta a fém edénykéit a nappaliba, megtöltötte minden földi jóval (thomasos kocka, fagyöngyös karkötők), jól összepárolta…majd elment a játék fényképezőgépért és LEFOTÓZTA. Anyja lánya.
Még vagyunk, igaz főzni nem nagyon főztem az elmúlt 2 napban. Először is kedden remek ebédünk volt a Gerlóczyban. A lazactatárt be fogom vonultatni a saját konyhámba is. Egyszerű és fenséges. A körtetortájukról meg hosszan tudnék szuperlatívuszokban nyilatkozni. Csodálatos volt. Nem túl édes, nem túl tésztás, nem túl krémes….tökéletes. S hogy tegnap miért nem főztem? […]
