Tavaszi túrófánk
Bár személyesen sajnos nem ismerhettem, – apa rengeteg történetének hála – élénken élnek bennem a nagyszüleim. A fess, mókára midig hajlamos nagyapám, aki megszeretette apámmal a kifőzdék, hentesek világát, aki olyan csodás rajzokat kanyarított a harmincas évek leányregények borítójára, s aki igazán bőséges és jóféle útravalóval látta el apámat, s rajta keresztül engem is. S ott a nagyanyám, a törékeny, de egyben karakán jellemű hegedűművésznő, aki nem csak a zenében találta meg önmagát, hanem a gasztronómiában is igazán otthon volt.
Apa szerint több mint 30 knédlireceptet ismert, a Veres Pálné utcai uzsonnák és vacsorák messze híresek voltak. Igaz, nagyanyámnak könnyű dolga volt, ő csak felügyelte az eseményeket, míg a kemény munka a szakácsnőre és a cselédségre hárult. Már gyerekként is ámulatba ejtettek ezek a történetek, a belövésből így-úgy visszatákolt, Veres Pálné-Bástya utca sarkon álló ház csak kívülről mutatta meg, hogy hol is éltek a nagyszüleim, így a fantáziámra bízva teremtettem meg, azt a világot, ahol a nagyanyám megálmodta a menüt, kiadta az utasításokat, majd mindent tüzetesen ellenőrzött, s a vacsora végeztével learatta a babérokat.
Ma egy kicsit én is így éreztem magam, amíg a pulton sürgött a Philips robotgép, s én csak értő szemmel figyeltem, hogy hogyan válik apránként a sokféle alapanyag tökéletes tésztává.
Tavaszi túrófánk
25 dkg felzsíros túró
25 dkg rétesliszt
1 csomag sütőpor
csipet só
2 dl görög joghurt
4 nagyobb tojás
Egy nagyobb serpenyőben (magam részéről évek óta egy wokot használok) zsiradékot hevítek (mostanában kizárólag kókuszzsír, nem büdös, nem annyira ártalmas és újra felhasználható), majd evőkanállal beleszaggatom a fánkokat. A hőfokot picit visszaveszem a wok alatt, hogy a fánk belül is át tudjon sülni, fémszűrővel megfogtam, majd amikor már szép barnásarany színe van, akkor papírtörlővel kibélelt tálba szedem.
Kevés porcukorral meghintve, s különféle lekvárokkal körítve kínálom, akár csak a nagyanyám, én is bezsebelem az engem megillető bókokat.
