Süssünk, süssünk valamit…

Csütörtök délután egy igazán barátságos, szinte már családias hangulatú cukrásztanfolyamon jártam. A Tchibo szervezésében tartott sütögetés apropóját a most futó süteményes kollekció adta, de maga a találkozó ezen jóval túlmutatott.

A Szamos belvárosi üzletének impozáns környezetében, a szalon egyik cukrászának, Pap Zoltánnak a segítségével ismerkedtünk a termékpaletta gasztronómiai vonatkozású eszközeivel, a gyakorlatban. Feltűrt ingujjal, fejbe nyomott papírcsákóval és nagy-nagy lelkesedéssel. A picinyke bemutatóteremben sokan sürögtünk, mindenkinek voltak kiszemelt darabjai, amit élőben is ki szeretett volna próbálni, s mindannyian lelkesen játszottunk, figyeltünk, tanultunk, kísérleteztünk. A két óra úgy röppent el, hogy észre se vettük, s közben megannyi finomságot készített és falt fel a társaság.

Készült macaront, sült a most oly divatos pop cake, kipróbáltuk a zseniális habzsákot, a csokoládét tökéletesre olvasztó masinát, magam részéről izomlázat nem félve kézzel vertem a tojásfehérjét, mert nagyon érdekelt az a lukas fejű habverő. Egyszóval kiéltük magunkat. Most is bebizonyosodott, hogy a német precizitással kevés dolog ér fel. Végiggondolt ötletek, minőségi alapanyagok jellemzik ezeket a konyhai bizgerákat, amelyek nélkül ugyan lehet élni, de ki tudja, hogy érdemes-e.