Halva Csorák
Tegnap megcsapta az orromat Horvátország. Ez úgy történt, hogy a család nőtagjai unszolására vásárolni vonultunk, s hogy az apjuk se kapjon agyhalált, így a Metro-t tűztük ki célul. Ez egy nagyon jó köztes megoldás. Itt lehet számítógépeket nézni, lehet játékok közt tallózni, dvd-k fölött mélázni, ebédekről, vacsorákról álmodozni…
A műszaki, tányér, klozertpapír osztályt a hátunk mögött hagyva, rátértünk az ehető dolgok részlegére, ahol részemről a napi szintű bevásárlások zajlottak, viszont a férjem úgy döntött, hogy az egyik ebédről alkotott elképzeléséhez beszerzi a kellő alapanyagokat. Így mire Annával kikanyarodtunk a hűtőpultok mögül, Zsófi már a homárokat stírölte, a kocsiba guggolva, amíg az apja lelkesen téblábolt a halaspult előtt.
Végezetül szereztünk egy kis pangasius filét, egy royal durbincsot és egy kisebb süllőt. Ráadásnak kikaptunk a hűtőpultból egy "tenger gyümölcseit".
Így tegnap megcsapta az orromat Horvátország, miközben a fokhagymás olajjal marinált gyümölcsök vígan sercegtek a grillen.
A durbincsot megtöltöttem némi bacon szalonnával, a süllőbe pedig egy méretes rozmaring ágat rejtettem, egy fél lime szeleteivel egyetemben. A pangasius filét friss görög bazsalikomos, lime-os olajjal pácoltam.
Nekem a durbincs ízlett nagyon, a férjem a süllőre meg a tengeri gyümölcsökre esküdött, Anna maradt a fokhagymás ráknál, Zsófi meg mindannyiunk meglepetésére a kalamárit magasztalta.
