Laskapörkölt capuntival
Beszorultunk…na nem micimackói értelemben, de mégis….és nyúlik…és ködös, egyszóval elkeserítő, léleknáthásító idő van kint, mi meg bentről, a lámpafény mellől lessük… Erre a melankóliára csak valami tüzesen meleg dolog nyújt gyógyírt:
Laskapörkölt capuntival
1 jókora fej vöröshagyma
60 dkg laskagomba
pirospaprika
só
frissen őrölt bors
szárított cseresznyepaprika
1 kis doboz jó minőségű tejföl
A hagymát jó apróra vágom, olajon megdinsztelem. Közben felcsíkozom a laskát, majd óvatosan rácsúsztatom a hagymára és kis lángon hagyom összeesni. Szerencsére a gomba épp elég levet ereszt, hogy ne kelljen vizet tenni hozzá. Mikor már puhul paprikázom és teszek hozzá egy teáskanálnyit az Isztambulból hozott őrölt csodapaprikáim egyikéből. Csak az erejéből feltételezem, hogy cseresznyepaprika. Sót szórok, borsot tekerek rá, majd egy kis doboz tejföllel bekeverem és kész.
Köretként azért esett a választásom a capuntira, mert kifejezetten az a fajta tészta, ami tökéletes a szaftos ételek mellé. Nem szívja magába az összes levet, nem túl vékony, megmarad a tartása és nem megy át ázott mosogatórongyba…
Még néhány szó a Capuntiról: A múltkori szicíliai kézműves tészta (Filei) rokona. Származási helye Puglia, az olasz csizma sarka. Készítési módja megegyezik szicíliai fajtársával, szintén durumlisztből állítják elő. Egyetlen különbség csak a mérete: rövidebb, mint a Filei.
