Harmadik napra az idő kissé megmakacsolta magát. Bár reggel még verőfényben vágtunk át a kerten, hogy a pubban elfogyasszuk a minket megillető reggelinket (az english breakfast nagyon bejött, előző nap délután ötig egy falatot se kívántam enni), de látni lehetett, hogy ez a napfény nem fogja végigkísérni a napunkat. Miután mindenki kitobzódta magát és kellően […]
A közel 11 órás alvásunkat a BBC One híradója törte meg. Pontosabban a tv, amelyik úgy vélte, hogy itt az idő felkelni és végre felfedezni a várost. A szállásunkhoz tartozó sörözőben a Nők nagyon elemükben voltak. Zsófi rögvest rárepült a cheddar szeletekre, Anna elbűvölten forgatta a piciny lekvárosüvegeket, én meg jókat mosolyogtam a nemlétező bajszom […]
A Nők eszméletlen tempóban öregszenek, erre nincs is jobb mérce, mint, hogy az eddigi pihenős nyaralásainkat felváltották a városnézések. Nem csak a lábuk erősödött meg az erőltetett menethez, hanem a szellemük is lassan olyan magaslatokra hág, ahol már képesek befogadni, feldolgozni és helyén kezelni a városok történetét, a kockakövekbe, metrólejárókba, utcasarkokba vésett történelmet és nem […]
Az utazás számomra mindig ünnep. Akár egy napra megyünk, akár hosszabb időre. Szeretek felkészülni, ízlelgetni a lehetőségeket, játszani a gondolattal, hogy mikor mit fogunk csinálni, s melyik programhoz mit szólnak majd a Nők. Az utazás adja azt a pluszt az életembe, amiért megéri még egy kicsit tovább dolgozni, ami megéri a lemondást, meg nem vett […]
