Fügesaláta kecskesajttal
Pénteken ünnepélyes keretek között elbúcsúztunk a nyártól. Még egy utolsót játszottunk, majd estefelé igen fáradtan betértünk egy Billába. A Nőkkel közösen gondosan összeválogattuk, hogy miféle finomságokkal szeretnénk magunkat kényeztetni. Ők valami bocis pudingra esküdtek, én az epres, rózsás, kávés, fekete ribizlis, áfonyás joghurtokban és az egy euro alatti áron kapható biolimo-kban tobzódtam.
Nagyjából összeszedtük, hogy mit szeretnénk főzni, majd a pénztár felé vettük az irány. Aztán üres kézzel távoztunk. Ugyanis errefele csak egy adott kártyával, vagy kézpénzzel lehet fizetni. Más alternatíva nincs.
Szomorúan és dühösen továbbálltunk, majd egy helybéli tanácsára útba ejtettünk egy Merkur-t. A helyzet itt sem más. Vagy kézpénz vagy egy speciális kártya. Anyjukat.
Ám valószínűleg másnak is problémát okozhatott már ez a helyzet, mert a pénztárak mellett közvetlenül elhelyeztek egy pénzkiadó automatát.
Ezen felbuzdulva újrajátszottuk a vásárlásunkat. Beszereztük a bocis csodát, a joghurtokat. Sőt találtam mézédesnek tűnő, puha érett fügét meg nagyon szimpatikus nemes penésszel fedett kecskesajtot.
A pénztárnál kipakoltunk, a néni számolt, majd a férjem a végösszegnek megfelelő pénzt emelt le a falból és távoztunk.
Sose értettem ezt a kártyamizériát, pedig már többször belefutottam s azt sem igazán értem, hogy ott hogy csinálják, hogy a Pesten aranyárban mért kecskesajtért nem egész 2 eurót fizettem…a fügéről nem is beszélve.
Ezekből készült a szombati előétel.
Fügesaláta kecskesajttal
4 igen érett füge
5 dkg kecskesajt (Valencay-típusú)
4 kk olívaolaj
8 szelet fekete erdei sonka
A fügéket óvatosan megmosom. A szárukat levágom, majd negyedbe vágom, úgy, hogy azért egyben maradjon. A negyedek közti részbe sonkafátylakat illesztek, tetejére kecskesajtot teszek és egy kevés olívaolajjal meglocsolom.
Minimum fél órára hűtőbe teszem.
Olaszrizlinggel kínálom.
Harris után, szabadon.
