Bruno&Bruno

Az első hallásra ügyvédi irodának sejthető név mögött egy hihetetlenül kellemes és visszafogott étterem rejlik. A székesfehérvári sikertörténettel büszkélkedő Herczeg Zoltán budai éttermében Kugyela Dávid álmodja tányérra a fogásokat.

Az étlap kellemes, minden részletében átgondolt, bár a libahét okán, a séf ajánlatával egyetemben kissé túltengenek a szárnyasból készült ételek. Az ételek elnevezése pettyet kacifántosabb a kelleténél, gyakorlottságunk ellenére akad olyan szó, amit csak a pincér értő közreműködésével tudunk helyre tenni, s a végén kiderül, hogy alapvetően felesleges köröket futottunk, s a nemtudásunk okozta pír is szükségtelen az arcunkon.

A személyzet remek, a kiszolgálás pontos, barátságos, közvetlen, de nem tolakodó. A barátságos hangulatot erősíti az első blikkre kissé ridegnek tűnő környezet, amely lassan és biztosan körülölel, meleg színei otthonos biztonságot nyújtanak, egyszerűsége ellenére kellemes apróságokon legelhet a szemünk. A nádfonatok, az étterem dekorációs gerincét adó lámpasor, a falak színe mind-mind megnyugtatólag hat ránk. A kezdésnek elfogyasztott pálinkáról nem is beszélve. A birs és a cigánymeggy is kellemes, illatos, tiszta, s jól előkészíti a terepet a leveshez, illetve az előételhez.

Behódolunk Mártonnak, a nyitás egy igen erős, szinte bouillonnak tekinthető libaleves, amiben a frissen reszelt gyömbér átható ízével és illatával gazdag maceszgombóc pihen. Az előételnek választott tál is liba, jóféle máj, amelyet pont a megfelelő pillanatig abáltak, illetve a rendkívül dekoratív és tökéletesen elkészített körete. A köret elemei különféle marinált zöldségek, a sor a karfioltól a retekig terjed, némi libapörccel megszórva, de az igazi élvezetet a marinált sült paprika és az étel hibátlan kompozíciója nyújtja. Minden falat egy élmény.

A főétel esetében nincs egyszerű dolgunk. Az utóbbi idők szerencsés folyamata, hogy újra visszatérnek a gyerekkori ízek az étlapokra. Igaz a legtöbb fogás újragondolt formába öltözött, de ha ez az újragondolás nem öncélú, akkor az eredmény akár felül is múlhatja a nosztalgikus ködbe vesző ízeket. A Bruno&Bruno étlapján cseppet fellengzős nevek mögött ott rejteznek ezek az ízek. A panko morzsával készített rántott szelet, vagy épp a mangalicából készült pörkölt, amelynek szaftját házi specli fogja fel. Nem is teketóriázunk sokat, rendelünk és a fent említett fogások kerülnek elénk.

A hús omlós, egy cseppet sem olajos, sőt olyannyira nem, hogy elmélázunk azon vajon hogyan is készülhetett. A köretnek felszolgált uborkasaláta meg egyszerűen csodálatos. Nagy rajongója vagyok az uborkának, kifejezetten szeretem az ízét, nem csak magában, salátákban, hanem akár a nyári verőn kínált vízben is jólesik az uborka jellegzetes íze, így teljes mértékben levesz a lábamról a húshoz kínált vegyes saláta, amely minden porcikájában uborkaízű. A székesfehérvári múlt itt köszön vissza, ugyanis nem csak engem varázsol el az uborka vinaigrette, a tökéletes rántott szelettel, hanem sokakat, akik akár ezt a fogásért zarándokoltak el Fehérvárra.

Az uborka újabb remek megtestesülésének lehetünk a tanúi az én általam választott mangalicapörkölt mellé kínált salátában. A madársaláta bóbita alatt rejtező mértani kockák ugyanis szintén az uborka esszenciáját hordozták magukban, ez a saláta azonban karakterében és ízében is eltért a vinaigrette-tel kevert rokonától. A főfogásként kínált hús omlós, a specli hibátlan és rengeteg, a hab formájában érkező tejfölből egy kicsit többet is elviselnék.

Mivel desszert nélkül nincs élet, így a vaníliát választva fő irányzékul egy pisztáciás madártejet kérünk és a szezonális ajánlatot végigböngészve a birsalmás creme brulee-n akad meg a szemünk. A madártej fekete pettyei megnyugtatóak, állaga sima, kissé krémes, hibátlan, a hab kellemes, a pisztáciának örülünk, de nem feltétlen azért rendelném meg legközelebb is. A birsalmás brulee a madártejjel együtt tisztes méretű, a cukorréteg élére állítva pihen a krémen, amely nincs túlgőzőlve, így sima, krémes, lágy, bár az én ízlésemnek cseppet édes. Az alma kellemes kontrasztot alkot, mind savanyúságával, mind textúrájával. Egyszóval hibátlan.

A Bruno&Bruno olyan hely, amely jól bejáratott alapokon muzsikál, már meglévő, biztos elemekre épít és a környék lakosai számára – a sok levitézlett étterem után – végre ideális törzshellyé válhat.