Nyomozom az egészségem, avagy YorkTest teszt a blogon

A magyar egészségüggyel kapcsolatban mindenkinek van néhány rémtörténete. Egy rövid beszélgetés során is hamar kialakul egyfajta licit, amiben hihetetlenebbnél hihetetlenebb történetek látnak napvilágot, s ha az ember maga nem venne részt ebben a társasjátékban, el se hinné, hogy nem egy Roald Dahl-féle Meghökkentő mesét hallgat épp.

Ebben a rendszerben magam is küzdök egy ideje a kisebb-nagyobb, akut vagy épp csak időszakosan jelentkező problémáimmal, s már igazán nem lepődöm meg semmin, ráálltam arra, hogy megkeresem azokat az utakat, amin van aszfalt és azokat a kapukat, amit nem csapnak az orromra.

Ilyen például a vashiányom. 20 éves korom óta vashiányos vagyok. Egy kamaszkori nagy fogyókúra után a látens vashiányom kóros anaemiává dagadt, amit igazából soha nem sikerült kikezelni, sőt még arra se bírtam senkit rávenni (beleértve nem egy és nem két haematológust), hogy a feltűnően tünetként jelentkező vashiány okait felkutassuk. Hol ez, hol az bizonyult átmeneti megoldásnak, az éppen aktuális vaskészítmények szedése után már nem volt annyira szörnyű a vérképem, de amint abbahagytam a vasszedést vagy kisebb dózisra váltottam, az érték azonnal szembetűnően alacsonnyá vált. Hiába étkeztem kielégítően, ettem-ittam kiegyensúlyozottan, mozogtam, szedtem folsavat, vagy bármi mást, a vasat a szervezetem egyszerűen nem hajlandó megkötni. Engem meg (csak egyedül engem) kifejezetten izgat, hogy mi lehet a háttérben.

A vashiány a leggyakoribb hiánybetegségek egyike, ami azért rettentően nagy probléma, mert a vas az emberi szervezet valamennyi sejtjében jelen kell, hogy legyen, a periódusos rendszerünk 26-os sorszámú eleme teljességgel nélkülözhetetlen. A vas segít megkötni az oxigént, s eljuttatni a sejtekhez, az agy számára is rendkívül fontos, s ennek ellenére a gyerekek harmada, a nők negyede és a férfiak egytizede vashiányban szenved.

Korábbi vizsgálatok okán a kiváltó okok közül kizárnám a gyomorfekélyt, nem vagyok vegetáriánus és a vas tartalmukról híres, de azt gátló oxalátokat tartalmazó sóskából és spenótból sem fogyasztok túl sokat, éppen ezért azt gondolom, hogy érdemes tovább kutatni, hogy vajon mi gátolhatja a vas felszívódását. Esetleg valamilyen ételintolerancia akadályozza, hogy a vékonybélből felszívódva beépüljön a szervezetembe a vas?

Vajon mi marad majd fent a rostán? Kiderül a tesztből.

Na, ennek járok most utána az otthon könnyedén elvégezhető, teljes mértékben felhasználóbarát YorkTest-tel. Az ételérzékenységre specializálódott YorkTest-et nem gondolom mindenhatónak, de mindenesetre azt szeretném, ha jó indikátor lenne, afféle iránymutató, hátha valami könnyen orvosolható dolog áll a háttérben, amelyet az elmúlt közel 20 év alatt már nevetve meg lehetett volna oldani.

Hogy mit tud a YorkTest? Nem kell elmenni az Sztk-ba, se magánrendelőbe, nem kell szabadságot kivenni, hogy várjunk hol itt, hol ott. A teszt házhoz jön, olyan leírással és olyan kompakt kiszerelésben, hogy az ember legszívesebben unboxing videót forgatna róla. Különböző mélységű vizsgálatok elvégzéséhez kínálnak teszteket, amelyekhez az ember otthon – a tuti leírást követve – elvégzi a vérvételt (no para), majd visszaküldi a vérmintát, amit egy akkreditált laborban kiértékelnek, s emailben érkezik is az eredmény, valamint a javaslat, hogy az eredmények fényében milyen további teendők váltak szükségessé.

(x)