Orikumba való érkezésünket követően belevágtunk az igazi pihenésbe. Hullámlovaglás, kagylógyűjtés, kőosztályozás vált a napi fő tevékenységünkké, na meg a kóbor kutyák, macskák elkeresztelése. Ennek a hobbinak már tavaly is hódoltunk. Tiranában is, itt vidéken is nagyon sok a kóbor állat, illetve azok, akik a munkaidejük (birkaterelés, nyájőrzés) lejárta után önsétáltató üzemmódba kapcsolva élik társadalmi életüket. […]
Másnapra korán kértük a reggelit, így nyolckor már a kilincsünkön fityegett a négy csomag olasz croissant. Gyorsan felfaltuk, felöltöztünk, hátizsákokba gyömöszöltünk ezt-azt, magunkhoz ragadtuk a kölcsön 7 méteres pecabotunkat (köszönet érte Röfikének) és 60 forintos jegyárért elklimásbuszoztunk az ingyenes minibuszig, ami elvitt minket a Tirana fölé magasodó Dajti-hegy lábához, ahonnan a felvonó indult. A felvonóval […]
A kis kitérőnk után, elindultunk Tirana felé. A hegyen való átkeléshez és a szerpentineken való helytálláshoz erőt gyűjtöttünk Elbasanban. Itt tavaly csak futólag álltunk meg, amolyan technikai szünet gyanánt, de idén egy kicsit elidőztünk a városban. A várfal melletti főutcán csodálatos fasírttal töltött zsömlékbe botlottunk, majd a fal tövében egy kávézóban – amiben csak férfiak […]
Nehéz lesz belevágni, hiszen annyi élmény gyűlt már föl ezalatt a szűk egy hét alatt, hogy ha nem készítettem volna macskakaparásos jegyzeteket, kérdéses, hogy kronológikus sorrendben vissza tudnám-e adni. Az egész ott kezdődött, hogy egy nappal korábban nekivágtunk az útnak. Pontosabban a tervezett éjszakai indulás helyett, már dél körül Szeged felé tartottunk, aztán egyszer csak […]
