A múltkori gazpachonknak volt némi előzménye. Méghozzá az, hogy egy kicsit utánaolvasgattam a történetének és magával ragadott – immáron sokadszor – hogy milyen szépen kiolvasható a világtörténelem mellett párhuzamosan futó gasztronómiai történelem. Mert igen, van ilyen. Nagy történelmi alakok váltak mérföldkövévé egy-egy ételnek. Gondoljunk csak a marengói csatára. A folyékony andalúz saláta esetében két jelentős […]
Tegnap éjjel befutottunk. A Sós hely hozta a formáját, most már a férjem is tervezi a visszatérést. A Nők remekül érezték magukat, pedig kibekkeltük a tornádót és az egész Európát magával ragadó hideg az Isztriai félszigetet sem kímélte. S mégis jól éreztük magunkat. Sokat ettünk, rengeteget sétáltunk, amikor lehetett fürödtünk. Most rendezzük sorainkat, aztán hosszabb […]
Átmenetileg elbúcsúzunk. A mi kis családunk holnap nekilendül és meg sem áll a Sós helyig. Egy hét múlva jövünk.
Mostanában nagyon sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk. Idén valahogy annyira ráálltunk a nyersen történő fogyasztásukra, hogy sütni se nagyon sütöttem, csak kiborítottam a Nők elé a cseresznyét és az epret, aztán mindenki a maga ritmusában tüntette el a másfél-két kilónyi gyümölcsöt. A zöldségek nagy része is így, minden fifika nélkül, főzelékként vagy salátaként végezte. A férjem […]
