Az én balatoni emlékeimet nem a gyerekorom hordozza magában. Bár akkor is megfordultunk a Képcsarnok üdülőiben, a Balaton nekem a húszas éveimben vált afféle jó pajtássá. Kinga barátnőmék lábdihegyi nyaralója meg azt is egy életre eldöntötte, hogy ha valamiért a tó partjára vet a sors, az csak és kizárólag az északi lehet. Nekem itt otthonos, […]
Bár már több mint 10 éve írok gasztronómiáról, a boros szakújságírók mellett mindig erősen laikusnak érzem magam, aki szakszavak és valódi szakértelem hiányában, de mégis tudatosan kóstolja a borokat. Ha úgy vesszük, akkor én vagyok a végfelhasználó, aki számára nem feltétlen mond bármit is a pince, a borász vagy a borvidék neve, aki nem keresi mindenáron a […]
A boros study-k a legtöbb esetben az élményszámba menő borokról szólnak, ahol háttérben muzsikál csak a menü, adja az aláfestést, kitölti a gyomrot, felissza az alkoholt, de a legtöbb esetben kulináris élménnyé nem növi ki magát. Persze mindig vannak kivételek, egy-egy tételben ott az izgalom, de azért a hangsúly mindig a borokon van. A tegnapi […]
A nagy pesti felfutás mellett, lassan a vidék is ébredezik. A nagyobb városok, borrégiók mind-mind kezdik magukévá tenni azt a szemléletet, amit a budapesti vendéglátás már egy ideje alkalmaz. A vidék azonban sokkal nagyobb hendikeppel indul, hiszen egyrészt a vásárlóerő kisebb, kevésbé nyitott, másrészt a vendéglátás is sokkal szezonálisabb, mint a fővárosban, azaz sok esetben csak néhány […]
