A Gyémánt válaszol, Rosinante levél

A tegnapi Rosinante-val kapcsolatos morgásomra ma az alábbi levelet kaptam.
Kedves Mirelle!
Tegnap megkapott levelét ill. a blogban megjelent írását olvasva végtelenül
elszégyelltük magunkat. Szinte nincs is rá szó, hogy mennyire sajnáljuk!
Teljes mértékben egyetértünk Önnel abban, hogy az első udvariatlanságot egy
még nagyobb hibával tetéztük. Nem szeretnénk mentegetőzni. Mi a Rosinantéban
pontosan arra vagyunk büszkék, hogy odafigyelünk a részletekre, és rohanó
világunkban fontosak számunkra az emberi kapcsolatok. Most elbuktunk egy
vizsgán.
A májusi élmények kapcsán írt ritka kedves és hízelgő kritikai sorokat
olvasva mindig örömmel gondoltunk vissza a rendezvényre és a kellemes
társaságra. Barátainknak és ismerőseinknek büszkén átküldtük az írást.
Munkatársaink a kinyomtatott cikket újra és újra átolvasták, hetekig kint
volt belső fali újságunkon.
A sok bíztatásra felmerült az ötlet, hogy tegyük elérhetővé a kritikát a
megújuló honlapunkon is. Belátjuk, hogy akkor és ott még egy esély lett
volna, hogy megköszönjük kedves sorait. Ezt nem tettük meg, és erre már
tényleg nincs mentség. Nagyon jól esett, hogy udvariatlanságunk ellenére
második írásában Ön mégis megerősítette szép emlékeit a Rosinantéról.
Most azonban szeretnénk kifejezni köszönetünket és hálánkat mindkét
kritikáért. Az első melegséggel töltött el, a másodikból sokat tanultunk.
Ahogy írta: "visszacsatolásunk erőst akadozik", ezen ígérjük, hogy
igyekszünk javítani.
Annak reményében, hogy személyesen is megköszönhetjük Önnek jóindulatát,
ezúttal szeretnénk meghívni Önt és kedves családját hozzánk egy ebédre vagy
vacsorára. Szeptember végén megújult étlappal és nagyon sok szeretettel,
várjuk Önöket!
Szikora Imre és Nagy Ágnes

Mielőtt bárki meggyanúsítana. Nem az engesztelő vacsorákért írom a
kritikáimat, hanem valami szélmalomharcot próbálok vívni a magyar
vendéglátással. A jelek szerint eredményesebb vagyok, mint don Quijote.
Persze ehhez olyan igényes helyekre van szükség, amelyek képesek
elismerni saját hibáikat, a csorbákat kiköszörülni és tanulni belőlük.

 
(kép forrása) 
  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Slampos konyhanyelv



A napokban valahogy folyvást
belebotlok egy randa és terjedő jelenségbe. Az ételbecézgetésbe.
A koviubi, ubisali, pörinoki és társaira gondolok. Egész
egyszerűen zavar.

Az ikres kimitfőz fórumon is van egy
– különben általam kedvelt – anyuka, aki rendre ilyen
elferdített szörnyűségekkel próbálja meghatározni az
asztalukra kerülő ételt. Engem meg a hideg kiráz. A
kismamanyelv egyéb ferdültségeivel is messze lehet üldözni, de
gasztroszinten még érzékenyebb vagyok.

Az anyukának többen, többször,
többféleképp próbáltuk finoman tudtára adni, hogy becsülje
már meg annyira, amit készít, hogy nem ad neki ilyen mafla
elnevezéseket.

Tegnap reggel, a fórumra battyogva
szembe találtam magam a „sültkolbi, krokett, lilakápi”
együttessel és olyan dühös lettem, hogy már nem is írtam semmit.
Megtette helyettem más. Aztán szó-szót követett és egy nagyon
értelmes, bölcs vita alakult ki arról, hogy mit hogyan illik,
lehet, kell.

Az én kérdésem meg az, hogy nekünk,
gasztrobloggereknek mekkora a felelősségünk? Tudunk-e hatni? Van-e
missziónk s ha igen hogyan teljesítjük vagy teljesíthetjük?

Mit kell, mit lehet magyarítani?
Kell-e minden esetben magyarítani? Biztos, hogy felvágás, ha
valamit az eredeti – a recept származási helyén regnáló – nyelven
emlegetünk?

(kép forrása)

 

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Érdekes…

Megújult a Rosinante fogadó honlapja. Disszonáns érzéseket keltett bennem. Egyrészt még mindig nagyon szép emlékeket őrzök a náluk töltött délutánról/estéről, másrészt kissé fájlalom, hogy a nekik is megküldött étteremkritikámra ugyan nem reagáltak, viszont lelkesen használják.  A Rólunk írták rovatban szerepel az írásom, a főoldal egyik alcímében meg visszaköszön az általam jegyzett kritika címe.

Nincs ezzel nékem semmi bajom. 

De:

– jól esett volna, ha az őket igen jó színben feltüntető kritika után válaszmail-re méltatnak,

– illetve veszik a fáradtságot és értesítenek, szólnak az új honlap kapcsán…

Kár. A hely ettől függetlenül jó, a konyha kitűnő, a visszacsatolási rendszer viszont erőst akadozik.

Még a gyémánton is van mit csiszolni.

Rosinante kritika

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Mascarponés ricotta torta, málnával és fehér csokoládéval

 
A tegnapi bejegyzésből kihagytam a desszertet. Nem véletlenül. Olyan jól sikerült, hogy úgy érzem megérdemel egy önálló posztot. A lányok igényeire szabott tortám elkészítése közben többször elfogott a kétség, hogy valaha is egységet képező, tányérra csúsztatható süteményhez jutok-e, de a végeredmény meggyőzött, hogy néha kissé reménytelen hozzávalókból is lehet csodás szimbiózisba forrt dolog.
 
 
Mascarponés ricotta torta, málnával és fehér csokoládéval
 
A "tészta":
 
25 dkg Hobbit keksz, vagy bármilyen más teljes kiőrlésű keksz
 
10 dkg dió
 
8 dkg vaj
 
A töltelék:
 
2 tojás
 
3 ek cukor
 
25 dkg fehér csokoládé
 
35 dkg málna (fagyasztott is jó)
 
30 dkg mascarpone
 
20 dkg ricotta
 
Krém a tetejére:
 
20 dkg mascarpone
 
10 dkg ricotta
 
10 dkg fehér csokoládé
 
Egy 26-os, kapcsos tortaformát alaposan kikenek vajjal. A diót, kekszet ledarálom, összekeverem, majd hozzáadom a megolvasztott vajat. Alaposan összedolgozom, a tortaforma aljára borítom és jól elegyengetem.
 
A töltelékhez összekeverem a ricottát és a mascarponét. Hozzáadom a felvert tojásokat és a cukrot. A fehér csokoládét gőz felett megolvasztom, majd a krémhez adom. Zárásként a  friss vagy fagyasztott málnát óvatosan beleforgatom, s az egészet a kekszrétegre simítom.
 
A sütőt 150 fokra izzítom, és nagyjából egy és negyed órát sütöm a tortát. Ezután kikapcsolom a sütőt és hagyom, hogy a tortám a sütővel együtt hűljön ki.
 
A kihűlt tortára mascarponéból és ricottából krémet készítek, ezt egyenletesen rákenem, majd egy sajtszeletelővel finom kis forgácsokban ráhalmozom a 10 dekányi fehér csokoládét. Szobahőmérsékleten és hűtve is nagyon finom, laktató sütemény.
 

Tags: ,

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS