Mirelle

Tavaly, mikor egy munka kapcsán a Kopaszi-gát környékére vetődtem a munkagépek zaja verte fel a környéket. Az elmúlt egy évben azonban sok minden megváltozott, mostanra kiépült a környék, a nagy markolók, teherautók eltűntek, néhány daru mutatja csak, hogy van, ami még vár a befejezésre. A nyugalom most már kézzel fogható, a Duna partjára tartva, a Sho beach-en az érzés még erősebbé válik.

A Sho beach egy nagyon érdekes elgondolás: zárt strand, ennek minden előnyével, amely napközben könnyed kikapcsolódást kínál, este pedig elhozza a tengerparti vacsorák titkon mindig is irigyelt feelingjét, ahol nem csak a hangulat teremtődik meg, hanem a minőség is adott.

A MÁK és csapata hosszú évek óta a magyar gasztronómia élvonalába tartozik. Belvárosi otthonukat, ikonikus fogásait mindenki ismeri és szereti, fiatalos könnyedségüket nagyfokú professzionalitás egészíti ki.

Ezzel a felkészült, trendi, laza, de nagyon komolyan átgondolt koncepciót sejtető gasztronómiával mutatkoztak be már tavaly is a Sho beach közönségének és idén is azt tervezik, hogy nem csak a Duna-parti naplementét kínálják a vendégeknek, hanem egy olyan komplex élményt, ahol a környezet és a konyha összetalálkozik.

A helyszínben van némi rizikó (ld. időjárás), cserében homokba süllyesztett lábujjakkal, kényelmes lazaságban és laza eleganciával körítve kóstolhatjuk végig Mizsei Jani fogásait, aki most épp a két Michelin csillagos olaszországi Krésios étterem séfjével, Giuseppe Iannottival közös vacsoraesteken mutatja be, hogy milyen is egy laza Beach Dining hangulat.

A 12 tételre épülő, borsorral kiegészülő degusztációs menü hibátlan, amíg egyik falatot követi a másik, az est is lassan tetten ér minket. A felhős ég ugyan ellenáll a naplementének, de az esti szürkületben, a partra állított szénserpenyőkben lobogó lángok, a nyugágyak és napernyők feszített sora, a Mák pavilonján futó fényei kellemes, hamisítatlan vízparti hangulatot árasztanak.

A könnyed fogások a végén szép és kerek egésszé állnak össze, a nemzetközi tételekkel jócskán megpakolt borsor hibátlan, visszakóstolni lehetne ugyan, de minek, ha ilyen szép íve és kifutása volt. A tételek között akadnak igazi különlegességek, kinek a Jon Bon Jovi család roséja, kinek a toszkán vidéken tüzes és izgalmas borokat alkotó Máté birtok bora lesz a befutó és az sem kétséges, hogy a desszertek mellé kínált erdőbényei szamorodni is sokak szívét nyeri majd el.

A bor-étel párok hibátlanok, a gazdag, önmagukban is rendkívül összetett borok fogaskerekek módjára illeszkednek a sorba, minden mindennel kapcsolódik és működik úgy, ahogy azt kell.

Előételként fois gras raffaello és mákos túrófánk érkezik, a falatnyi fogásokat egy reimsi pince feszes, citrusos pezsgője kíséri, majd friss, roppanós zöld sárga kerül elénk, zöld eperrel, finom lardo-takaró alatt. A fogások közt van időnk a parton felállított „nyári konyhában” dolgozó séfek munkáját figyelni, szemünk előtt zajlik a fogások befejezése és a tálalás.

Jon Bon Jovi teszi – francia rosé formájában – tiszteletét az asztalunknál, a Hampton Water könnyű ívású, kellemes, nyárestékre rendelt bor. Savai és a sárgauszonyú makréla mellé érkező olasz paradicsom savai szépen muzsikálnak együtt.

A nemzetközi mezőnyt megtörve, érkezik a Balassa Bor Szent Tamás dűlőből származó Tokaji Furmint tétele. Az öreg tőkékről származó szőlővel vegyesen feldolgozott alapanyagból 4300 palack született, amely gazdag, kerek, sokrétegű, telt furmintot eredményezett. Mellé borjúbríz kerül elénk, vargányával körítve, állaga hibátlan, az eddig kóstolt legjobb, az alapanyagnak sikerül megmutatnia azt, amit sokszor, sokan nem hisznek: könnyű, összetett, egyedi, izgalmas.

Majd érkezik a házi kovász kenyér lenmaggal (és egy meglepően könnyed szerkezetű gluténmentes zsemle nekem), hogy hátteret és teret adjon a vaníliával és szecsuáni borssal ízesített habos vajnak.  Az édesbe hajló, krémes, de inkább csak könnyű vaj eteti magát és a kenyeret is, ami nem baj, hiszen érkezik is a borsor következő eleme, Máté Ferenc toszkánai birtokáról a tüzes, feszes tanninokban gazdag Brunello di Montalcino. A likőrös, fűszeres bornak kell a dekantálás, a tanninok mögött, alatt húzódó számtalan réteg a fogás végi kortyokban már jobban megmutatkozik.

A borhoz sütőtökkrémen rosé bárányt kapunk, ropogós, sós tökmagokkal és jus-vel körítve, a hús és bor remek partnerei egymásnak, a fogásban is szépen ott van minden textúra és íz, a hús hibátlanul van hőkezelve, omlós.

A tésztaételeinket egy Chablis kíséri, nagyon letisztult, visszafogott, de rendkívül gazdag bor, krémességét a 18 hónapnyi hordós érlelésnek is köszönheti, valamint a mészköves, márgás talaj is szerepet kap a bor karakterében, ízében.

A friss borsó főzőlevében főtt tészta kerül elénk, kinek ravioli formájában, kinek mentes spagetti képében, tetején pucolt borsó roppan. A cucina povera legszebb hagyományai jelennek meg a fogásban, egyszerű, tápláló, takarékos, otthonos, szezonális.

Majd következett az olasz kirándulásunk újabb állomása, egy bivaly mozzarellás pastina. A falatnyi, rögös, kövecskékre emlékeztető tészta és az én gluténmentes változatom gazdag sajtmártásban, babatányérban szervírozva érkezett. Ekkorra már erőt vett magán az alkony, felerősödtek a generált fények, jó volt a parti homokban ülve, a tűz mellett falatozni. Ennek a helynek, azt hiszem, ez a mozzanat a lényege.

A lehetőség, a szabadság, a kötöttségektől mentes létezés joga és annak elismerése. Itt nem merészség a partra levonulni, lábat áztatni, homokban ülni, a személyzet nem szemforgatva ítél, hanem utánunk hozza a bort, rátesz a tűzre, amíg mi a magunk módján belakjuk a partot.

A desszertekhez Erdőbényéről érkezik a borunk. A Sanzon Tokaj Szamorodni visszafogottan édes zárása az estnek, a 66 gramm maradék cukor pont elegendő, nem vágyunk másra, az ibolyás-rebarbarás sorbet és hab, valamint a petit four (mákos, fehér csokoládés isler, törökméz, sós csokoládé) megfelelő módon kanyarítja fel az i-re a pontot.

A Sho beach és a MÁK terrace megtalálták azt, amire az ember titkon vágyik, a kötetlen, laza, de minőségi étkezés lehetőségét egy egészen egyedülálló környezetben. Nézzétek az időjárás előrejelzéseket és foglaljatok, legalább egy nyárestét érdemes itt tölteni.

Szinte minden nőismerősömnek megvan az a szituáció, amikor este tart hazafelé és azt érzi, a hatodik érzéke azt súgja, hogy nincs biztonságban. Kiszolgáltatott, hiába tudja, hogy percek választják el az otthonától vagy bármilyen biztos közegtől, az adott pillanatban senki nem vigyáz rá. Ez a mindannyiunk által megélt félelem hívta életre évekkel ezelőtt a Hazakísérő Telefont, amely pont arra hivatott, hogy megnyugtassa, támogassa és sajnos akár tanúként legyen jelen a szituációban.

A felmérések szerint a nők kétharmada gyakran érzi magát fenyegetve, amikor egyedül sétál az éjszakában, 41%-uk pedig csak úgy indul el otthonról, ha előtte óvintézkedéseket tesz. Ötből egy nő egyáltalán nem mozdul ki napnyugta után, mert fél sötétben az elhagyatott utcán. A lányok nagyon korán megtanulják, hogy rengeteg veszély leselkedhet rájuk, így mire felnőnek, magától értetődő lehet számukra, hogy folytonos készenlétben legyenek, egyfajta reflexszerű éberségben éljék a napjaikat, és főleg az éjszakáikat. Pedig a modern nőkben megvan minden ahhoz, hogy érvényesüljenek az élet bármely területén: tenni és küzdeni akarás, tudás, szenvedély és kitartás. Ahhoz viszont, hogy merjenek előre lépni és új utakat hódítsanak meg, mindenekelőtt biztonságban kell érezniük magukat, mert mindegy, hogy buliból indulnak haza vagy egészségügyi sétára, esetleg futni mennek, joguk van hozzá, hogy éjjel se kelljen szoronganiuk.

A nők egyenlőségének fontos alappillére a biztonságuk megteremtése, ami napszaktól függetlenül minden helyzetben megilleti őket. Ennek a biztonságérzetnek az erősítését tűzte ki missziójának a Johnnie Walker, ezért idén nyáron minden Magyarországon eladott Johnnie Walker palack árából a Hazakísérő Telefont támogatja. Az alapítvány telefonos beszélgetés útján nyújt segítséget, biztonságérzetet és magabiztosságot mindazoknak, akik éjszaka vagy kora hajnalban egyedül kelnek útra.

“Azzal az elhatározással indítottam 2017-ben a Hazakísérő Telefont, hogy senkinek ne kelljen átélnie azt a rettegést, amit olyan sok nő tapasztalt már éjszakai sétája során” – mondja Molnár-Csiki Maren, az alapítvány megálmodója. “A támogatásnak köszönhetően új lehetőségek nyílnak meg előttünk és biztosíthatjuk a szervezet további működését, hogy még több telefonálót kísérhessünk haza biztonságban.”

“Nincs olyan nő, akinek ne találkozott volna már a zaklatás valamilyen formájával vagy ne kellett volna félelmet átélnie egyedül az utcán” – teszi hozzá Fejes Dóra, a Johnnie Walker senior brand managere. “A kezdeményezésünkkel a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: nem az a tét, hogy hány atrocitást kell elszenvednünk, hanem hogy járhatunk-e félelmek nélkül a magunk útján. A Johnnie Walker arra bátorítja a nőket, hogy merjenek előre lépni az életük minden területén, legyen szó a munkahelyükről vagy a szabadidejükről, mert ha elindulnak, képesek megváltani a világot.”

A Zwack Unicum és a Diageo világszerte kiáll a nők egyenjogúsága mellett és támogatják az erre irányuló kezdeményezéseket. A márka nagyköveteként Milla Jovovich üzenete egyértelmű: „Az élet megtanított arra, hogy a kihívás elengedhetetlen a fejlődéshez” – fogalmaz a színésznő. “A változás nem az üres szavakban rejlik, hanem amikor a kételyeink, kérdéseink vagy félelmeink ellenére kiállunk azért, amiben hiszünk. Nekünk, közép- és kelet-európaiaknak nincs mit bizonygatnunk: hagyjuk, hogy a tetteink beszéljenek helyettünk!”

Merj előre lépni!

A nők a kezdetek óta meghatározóak a Johnnie Walker történetében: Elizabeth Walker, az alapító felesége fontos szerepet játszott a márka ikonikus kevert whiskyjének megalkotásában, a jelenlegi párlatmester, Dr. Emma Walker pedig történelmet írt azzal, hogy nőként először tölti be 2022-től ezt a fontos pozíciót.

A Johnnie Walker alapfilozófiájaként mindig is a haladó szemléletet hirdette, amelynek fontos része az egyenjogúság. A márka már több nemzetközi kezdeményezéssel tisztelgett azon rendkívüli nők előtt, akik szabadon a maguk útját járják, vállalják a kudarc kockázatát és bátran kezdeményeznek céljaik érdekében.

A Hazakísérő Telefon Alapítvány

A Hazakísérő Telefon szolgáltatás 2017-ben indult el Magyarországon az alapító Molnár-Csiki Maren ötlete nyomán, aki sokáig egyedül fogadta a hívásokat, jelenleg pedig már önkéntesek segítik a munkáját. Az ilyen fajta telefonos hazakísérő szolgáltatások már nagy sikerrel működnek Stockholmban és Berlinben is. Az alapítvány munkatársai hétfő-szombat 22-től hajnali 4-ig, vasárnap 22-től hajnali 1-ig várják a hívásokat a 06 80 442 422-es zöld számon.

A telefonáló egy kellemes beszélgetés mellett úgy tudja elérni az úticélját, hogy közben nem érzi magát teljesen elhagyatottnak. Az alapítvány operátorai folyamatosan nyomon követik a telefonáló útját, és ha védelemre szorul, akkor megteszik a szükséges lépéseket és értesítik a 112 segélyhívó számon keresztül a hatóságokat.

Apámtól rengeteg mindent örököltem. A művészethez való organikus kapcsolódásomat, az élet szeretetét, a humorral való túlélés felbecsülhetetlen adományát, a másokkal szembeni kíváncsiságot és – többek között – a vénáimat. Kisgyerek koromból élesen megmaradt, ahogy anyával integetünk apámnak, aki épp az Irgalmasoknál lábadozik egy vénaműtétből és emlékszem, hogy a későbbiekben is mennyire megnehezítette a dolgát a folyton begyulladó érhálózat.

Egészen a terhességig abban a hitben ringattam magam, hogy ez apa keresztje volt és nem az enyém, aztán a Nők megtaláltak valami létfontosságú pontot, meg elkezdtek egy egyes terhességhez képes nehézzé válni és rögvest kiderült, a hagyatéki listára egykoron ez a tétel is felkerül majd.

A vénáimat azóta is tudatosan védem, sok nővel ellentétben a kollagén az én életembe nem az arcbőröm miatt került, hanem a rugalmas érfalaim miatt, a sok éves aktív sport és az életemben jelen levő jóga, az imádott gyaloglás is mind arra van, hogy rendben tartsam a vénáimat.

Akik azért az évek folyamán helyet követeltek a felszín közelében, de szerencsére csak évente kétszer kergetnek az őrületbe: a nagy évszakváltásokkor. Olyankor két nap aktív fájdalomcsillapítás a részem, de ha végre nyárból őszbe és tavaszból nyárba csavarodik az idő, akkor minden elnyugszik és megint békében élhetünk együtt.

Hogy miért meséltem mindezt el?

Mert a köztudatban a visszérbetegség még mindig inkább esztétikai problémaként, az idősek, főleg nők problémájaként szerepel, holott – az életmódunkból adódóan – egyre több fiatal veszélyeztetett és minden harmadik felnőtt férfi is érintett. Az egyértelmű panaszok vagy látható jelek ellenére is sokan évekig (vagy évtizedekig) halogatják, hogy elkezdjék kezelni, pedig egy dologban biztosak lehetünk: magától nem múlik el. A május 30. és június 3. között megrendezésre kerülő Vénák Hete a visszérbetegség kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet, többek között érbarát receptekkel, séta- és jógavideókkal, hiszen a helyes életmód elengedhetetlen részét képezi a szakorvosok által ajánlott visszér-terápiának.

A Vénák Hete keretében az érdeklődők megismerhetik, mit tehetnek a visszérproblémák megelőzése és kezelése érdekében. Nyáron az erek védelmében napi 2,5-3 liter vizet kell inni, utazási idő alatt többször mozogni kell, hogy a láb izmainak összehúzódásával is segítsük a vénás áramlást. Általában véve pedig meg kell szabadulni a túlsúlytól, figyelni kell az étkezésre; például kifejezetten hasznos E-vitamint fogyasztani, akár növényi olajok, lazac vagy tojás formájában és rendszeresen mozogni kell, de nem mindegy, mit és hogyan. Ezeket a témákat mind érinti ez az eseménysorozat.

Az érdeklődők már a Vénák Hete előtt közösségimédia-kihívásokhoz csatlakozhatnak, a hét folyamán pedig az esemény weboldalán és Facebook oldalán minden nap kifejezetten visszérproblémásoknak kifejlesztett új séta- vagy jógagyakorlatokkal találkozhatnak. Egészséges, vénabarát, ugyanakkor ízletes receptekkel is hozzájárulhatunk a vénák egészségéhez.

Sétatippeket is kaphatunk, amelyek szintén nagyon hasznosak (ha engem kérdeztek, napi 10000 lépés az alap, de napi 10 km lenne az igazi):  Sétatippek Magyari Dávidtól

Apa lábainak a Csontváry teremben töltött évek se használtak

Scalziban meg lehet bízni. A Vének háborúja óta tudom, hogy ha gördülékeny, jól megírt, szórakoztató regényre vágyom, akkor az ő könyvei közül nyugodtan választhatok. A Kadzsiú Állatvédő Társaság is pont azt adta, amire most szükségem volt: könnyed szórakozást, jól megfestett képeket és a közelmúlt egy olyan formában történő feldolgozását, amelyből most is íródik jó pár és már meg is íródott nem kevés. A karantén és a járvány feldolgozása mindenki számára megerőltető és nem is biztos, hogy megugorható feladat, amikor szükségünk lett volna rá, akkor nem kaptuk meg – világszinten – azt a mentális támogatás, amelyre a társadalomnak szüksége lett volna, és ennek utóhatásai biztos, hogy az elkövetkező évtizedekben is éreztetik majd hatásukat. Scalzi se maradt ki a ebből a kollektív letargiából, nála alkotói válságként jelent meg a covid, amelyből pont az írással tudott a felszínre jutni, de ehhez el kellett engednie az addigi ütemtervet, ki kellett lépni a megszokott, de épp működésképtelen életből, hogy megszülethessen – merő kedvtelésből – A Kadzsiú Állatvédő Társaság.

A könyv laza, de nem felszínes, kedvesen jó humorú, azokra az emberi kapcsolatokra erősít rá, amelynek a karantén alatt oly sokáig híján voltunk. Az alaptörténet szépen felépített, belső logikája erős, a kibontás tempós, a KÁT mindennapjait örömmel olvassa az ember, miközben a könyv tart egy jól meghatározható fordulópont felé, ami pont ott és pont akkor bekövetkezik, amikor számítunk rá.

Bár sci-fi esetében nem szoktuk használni a strandkönyv jelzőt, de Scalzi új könyve kitűnő kikapcsolódást kínál minden sci-fi rajongónak, ha véletlenül vízpart vagy nyugágy közelébe keveredik.