Örömfőzés a Metro gasztroakadémiáján
Nem tudom ki szabadalmaztathatná vagy formálhatna jogot az örömfőzés kifejezésre, de részemről évek óta adott, mint forgalom és mint élmény.
A mindennapok ennivalóinak összeállítása is sokszor rejt magában meditatív pillanatokat, nagy megvilágosodásokat és apró örömöket, de az, amikor csak a saját kedvünkre játszunk, egy jó csapatban, remek irányítás alatt, na az az igazi örömfőzés.
A héten szerencsére újra részem lehetett egy ilyen boldogan fárasztó délutánban. A Metro Gasztroakadémiáján főztünk együtt Bereznay Tamással és néhány kedves régi és új ismerőssel. Az alapanyagokkal és a receptekkel Tamás készült, mi pedig lelkes munkaerőként sürögtünk órákon át a konyhában, hogy a végén négy remek fogással fejezzük be a napot.
A feladatokat fogásonként osztottuk fel egymás közt, de laza átjárás azért volt, így mindenki láthatta, hogy hogyan készül el a vacsoránk teljes sor.
Diával a Gasztrozseni blog írójával már nem egyszer főztünk együtt, így most is a közös munkát és a főételt választottuk, a zöld spárgával töltött csirkemellet, amihez fehér spárgával gazdagított tagliatellét készítettünk. A bőrős csirkemellbe zsebet lukasztottunk, zöld spárgát tettünk bele, majd kicsit lepirítottuk, s utána alacsony hőfokon átsütöttük. A tésztához a fehér spárgát nagyon vékony csíkokra metéltük, majd olajon és vajon megdinszteltük. Ehhez jött a kifőtt tészta, rengeteg vaj és miután a serpenyőt lehúztuk a tűzről tisztes mennyiségű sárgájával elkevert tejszín is tovább lágyította, krémesítette a fogást. Hogy cseppnyi hiányérzetünk se maradjon, még parmezánforgácsokat is tettünk rá.
A vacsoránkat csőben sült fekete kagylóval kezdtük, majd jött a thermomixben készített karfiol krémleves, amihez libamáj tallért kaptunk és egy igazán izgalmas levesbetétet: roppanós, sós körtét. Ezt követte a fűszerezésében visszafogott, így a spárgát főszerephez juttató főételünk, majd zárásként a desszert, ami egy fehér csokoládé krém volt, amelynek az alapja egy Ferran Adrián által jegyzett recept volt. De csak az alap, mert Tamás belevitt egy olyan csavart, amivel én korábban fagylaltkészítésnél találkoztam: a kész, meleg krémbe szárastul tettünk bazsalikomot, majd a krémet tartalmazó edényt gondosan lezártuk és 20 percig hagytuk, hogy a növény illat és ízanyagai átjárják a krémet. Utána kipecáztuk a krémből a fűszert, de az ízét, illatát addigra rabul ejtettük. A krémhez friss, jóízű epret ettünk, majd boldog elégedettséggel nyugtáztuk, hogy nem csak maga a főzés volt egy élmény, hanem a vacsora is.