Rozmaringos keksz
Idén lazább karácsonyt tervezek.
Amíg otthon laktam, addig anyával hajtottuk ki magunkat a konyhában, majd az önálló élettel jöttek a barátnős együtt sütések. De idén már délután sütök, a Nőkkel. Úgy tervezem, hogy szépen, apránként fogjuk megtölteni a konyhaszekrény tetején tornyosuló dobozokat.
A beosztáson kívül, a választékot is minimalizálom, illetve újítok rajta. Lesz flódni, meg gesztenyés kifli, készül az elmaradhatatlan vaníliás kifli, az illatos mézes és egy kis fricska is.
Nem igazán édes, de nem is sós. Viszont nagyon finom. A Nőknél is osztatlan sikert aratott. Ha rajtuk múlna, akkor már csak a morzsák árvállnának a bádogdoboz fenekin.
Rozmaringos, paradiós keksz
1 bő kk rozmaring
6 dkg paradió
35 dkg finomliszt
22 dkg vaj
10 dkg cukor
2 tojás sárgája
1-2 ek hideg víz
A diót megdarálom, majd a szárazanyagokat összekeverem, majd a feldarabolt hideg vajjal elmorzsolom. Amikor már homogén morzsám van, akkor hozzáadom a tojások sárgáját és egy kis vizet, hogy gyúrható tésztát kapjak.
A tésztát fél órára hűtőbe dugom. A “gáztepsiket” kibélelem sütőpapírral, a sütőt 170 fokra előmelegítem.
A tésztát rúddá nyújtom, felszelem. A szeleteket a tenyerem között gömbbé formázom, majd kis erőkifejtéssel a két tenyerem között kilapítom. Az így keletkezett korongokat a sütőpapíros tepsikre fektetem.
Addig sütöm, amíg halványan meg nem színesedik. (nálam a feneke a mérvadó)