Mancsokkal az irodában

Yolánnal való viszonyomról már sokat írtam. Egyszerűen jó megélni felnőtt fejjel, tudatos döntést hozva a kutyás létet, bár ma éppen volt egy kis zökkenő, mert mind a ketten más gondoltunk a reggeli séta/pisilés fontosságáról. Én elengedhetetlennek ítéltem, Yolán hanyagolni kívánta. Szóval vannak vitás kérdéseink, de az esetek nagy többségében nagyon jól funkcionálunk. Ez a hétköznapokban tapasztalható meg leginkább, amikor kettecskén visszük az életet, a Nők és a férjem a maguk útját járják, mi pedig nagy rutinnal éljük a háziasszonyok, homeworkölők mindennapjait. Be még nem rakja a gépet és cikket sem ír, de szerintem csak idő kérdése. Viccet félretéve, sokszor eltöprengtem rajta, hogy ha be is ülnék valahova, ha nem az konyhapultom lenne az irodám, akkor mennék-e kutya nélkül és rá kellett, hogy jöjjek, hogy nem. Egyszerűen igényem van a jelenlétére, vágyom tudni, hogy hogy van, és nem szeretném, ha hosszú órákon át egyedül kuksolna, mikor közel nem így szocializáltuk. Mi tettünk neki egy ki nem mondott ígéretet, hogy nem a lakás, hanem a család része lesz és ehhez, főleg a 21. századi lehetőségek mellett, hozzá tartozik az is, hogy velünk tart nyaralni, sokszor néha bulizni, kocsmakvízelni és adott esetben dolgozni is.

A Mars Magyarország ma saját példáján keresztül mutatta meg, hogy milyen az, amikor egy felelős munkáltató a munkavállalói igények változását szem előtt tartva képes konszenzusos megoldást alkotni és olyan irodai környezetet létrehozni, amiben valamennyi munkavállalója kellően komfortosan érzi magát. A Mars komoly egyeztetések árán és szakértők bevonása mellett alkotta meg a maga állatbarát szabályzatát, amelynek értelmében ma már a kollégák cicái és kutyái előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy a gazdáikkal vállvetve csekkoljanak be nap mint nap a munkahelyre és legyenek „láb alatt” nem csak az íróasztalhoz kötött tevékenységek, hanem a meetingek vagy épp az irodai konyhában elfogyasztott ebéd során. A kollégák maguk gondoskodnak kedvenceik fekhelyéről és az esetleges balesetek kapcsán a recepción tudnak megfelelő tisztítószereket kérni, amíg az esti műszakban érkező takarítók alaposabban végére nem járnak a problémának.

Sully egyike a Mars négylábú munkatársainak

Bár kívülről úri huncutságnak is tűnhet a kutyák munkába való vitele, Korom Gábor kutyaszakértő megnyugtatta az érintetteket – teljesen helyénvaló ennek az igénynek a kialakulása. A kutya ugyanis, a macskával ellentétben nem helyhez, hanem személyhez kötődik, az ő biztonságérzetét mi teremtjük meg, és az a munkahely, amely felismeri a kutyabarátságban rejlő potenciált, az nem is elsősorban kutyabarát, hanem emberbarát. Azt azonban ő is hangsúlyozta, hogy minden esetben konszenzusos egyeztetések szükségesek ennek bevezetésére, egy jól meghatározott, alaposan körbejárt szabályzat lefektetése, amely mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra nézvést kötelező érvényű, nem beszélve a kutyáról.

A jövő szerintem a kutyabarát munkahelyeké, hiszen az állattartásban a civilizált társadalmak most nagyot léptek előre, egyre jobban felismerjük nem csak a kutyák igényeit, hanem a magunkéit is, és a sok évszázados, vagy akár évezredes téveszméket sutba dobva újra partnerként kezeljük őket, megértve, hogy a közös létezés mindannyiunk számára csak hozzáadott értékkel rendelkezik.