Hogyan válasszuk ki a tökéletes sonkát?

A legtöbb háztartásban a húsvéti ünnepi asztal éke a sonka, amelynek kiválasztása sokak számára évről-évre komoly fejtörést okoz. A sonkamizériának könnyű véget vetni, ha néhány alapvetésre odafigyelünk a beszerzés során.

A Lidl héten tartott sajtóeseményén érzékszervi vizsgálatnak vetettünk alá néhányat a kiskereskedelmi lánc kínálatából. A tesztelés ugyan nem laboratóriumi körülmények között zajlott, de a Campden BRI Magyarország két szakavatott kollégájának vezetése mellett vettük végig, hogy milyen módon, hogyan tudjuk objektíven meghatározni az elénk kerülő élelmiszereket, jelesül sonkákat, kalácsokat és tormákat, melyek azok a kritériumok, amelyeknek az általunk jónak ítélt sonkáknak teljesíteniük kell.

A tesztelés során a szortiment egészét felölelően kóstoltunk,a saját márkás Pikok Pure vonaltól indulva néztük meg a bükkfával hagyományosan érlelt szívsonkát, majd jutottunk el a gyorspáccal készített kötözött sonkáig. Néztünk szerkezetet, szín, figyeltünk illatot, füstöt, néztük a zsír mennyiségét, a zsír színét, a hús tömörségét, fogyaszthatóságát, sósságát.

Nagyon érdemes volt figyelni, hogy a belépő kategóriás és a prémium szegmensben elérhető, a szezonális kínálatban megjelenő sonkák között ki milyen preferenciák alapján választ, kinek mi a fontos, hol helyezkednek el az ő tökéletes sonka-skáláján ezek a termékek.

A tormák közül most csak a csemege és a tejszínes fajták tesztje zajlott, de jelenleg négyféle sonka közül lehet választani a Lidl üzleteiben, ahogy a kalácsok tesztelésénél is a választéknak csak egy részét kóstolták a kollégák, az ünnepekkor elengedhetetlen sósrí hangolt kelt tésztát és a tudatosan étkezők számára remek alternatívát jelentő teljes kiőrlésű liszttel készített kalácsot. Az illatuk alapján (fránya glutén!) mind a kettő remek választás volt, a sós kalács is szépen hozta az édes kelt tészta kedvelt illatát, állagában is a kalács szerethető foszlóssága köszönt vissza, míg a teljes kiőrlésű társa a liszt jellegéből fakadóan gabonásabb illattal és tömörebb szerkezettel rendelkezett.

A tormák hozták a tankönyvi minőséget, tisztították a légutakat, a tejszínes szép krémességbe vonta az erőt, tompította a torma „élét”.

A közös kóstolás, tesztelés, a mellé kapott tanácsok és a közösen tett megfigyelések nagyon hasznosak voltak, jól mutatták, hogy a széles választékban minden vásárló megtalálhatja a számára ideális húsvéti finomságot.

Hazafelé úgy elkapott a hangulat, hogy a nyuszival karöltve össze is szedegettem a megfelelő csokis finomságokat az ünnepre.